Friday, May 16, 2014

Christyanne munkahelyen

sajnos kozel sincsen minden rendben. eddig nem akartam errol beszelni, mert foloslegesnek tunt aggodalomra okot adnom, akkor amikor igazabol en magam is (jobbara) tehetetlen vagyok. meg ha a kepek, amiket eggyel ez elott posztoltam, azt a hangulatot arasztjak is hogy harmoniaban elunk, ez sajnos csak reszben igaz. a maganeletunkben, otthon, kettonk (harmunk) kozott nagyon kivaloan elvagyunk valoban. a kozos eletunk evrol evre egyre stabilabb, vidamabb, tartalmasabb, es eloretekintobb lesz. szoval ezen a teren nincsen semmi gond kerem.

az en munkahelyem is rendben van szerencsere.

viszont Christyanne munkahelyen all a bal. amugy is egy nagyon kihivo, probara tevo pozicioban van, de az ev eleje ota a stressz, ami alatt dolgozik, az megtriplazodott. ennek nagyon sok osszetevoje van, es mivel nem sokat beszeltem errol eddig, illetve a legtobb reszlet teljesen idegenul, unalmasan hangzana, inkabb azt mondom, hogy mikent csapodik ez le o rajta.

ismeritek Christyannet, egy nyugodt es kiegyensulyozott szemely. munka kozben nem lattatok viszont, bar ahogy azt sejtitek a vegtelensegig professzionalis, torodo es tiszteletteljes magatartast mutat ezen a teren is. ezert is lett manager immar masodszor ezen a klinikan (mielott magyarorszagra jott volna tanulni, ebben a munkakorben volt ott). ott meg stabilabb es baratsagosabb arcat mutatja, mint mashol, hiszen elsosorban betegekkel kell foglalkoznia, masodsorban pedig negy recepciost, ket novert, hat doktor, egy csontkovacsot, negy masszort es ket akupunktura terapeutat kell egy fedel alatt tartania.

az elmult honapokban heti kb otvenot orat dolgozik, hetfotol szombatig, helyben es otthonrol egyarant.

negy honappal ezelott volt az autobalesete, ami miatt ket honapig alig tudott aludni, minden reggel fajdalommal ebredt. azt megoldottuk, vettunk egy fuggoagyat, abban szokott most aludni. a bordai meg most is sok fajdalmat okoznak, mert szinte minden egyes kezeles utan ujbol kipattannak a helyukrol, hiszen a terhesseg miatt az inszalagjai nagyon lazak. mindenesetre ezt egyre jobban kezeli, sokkal kisebb problemat jelent most mint negy honappal ezelott.

ami viszont igencsak aggaszto, az az hogy kb egy honapja panikrohamai is vannak a munkaja miatt. ami azzal jar, hogy (ujbol) nem tud aludni ejjel. eloszor a fajdalom miatt nem ment, most meg azert, mert szaguldanak a gondolatai es az indulatai. vannak olyan estek, amikor ez kimarad, viszont vannak olyanok, amikor ket-harom orat, illetve olyan is hogy ot orat van ebren, majd vegre visszaalszik es egy ora mulva csorog az ebreszto ora.

viszont ami ennel meginkabb remiszto volt, az az hogy ket alkalommal is veszitett mar a sullyabol. ugyan visszaszedte par napon belul, de az igenis hajmereszto, amikor azt latod a merlegen, hogy hirtelen fogytal masfel kilot terhesen. (itt azert megjegyeznem, hogy az ultrahang vizsgalat szerint Esmé megfelelo sulyban van, sot nyolc szazalekkal az elvart folott)
en ezert minden nap, vagy masnap betelefonalok a munkahelyere, hogy ugyan evett -e mar valamit, ivott -e eleg vizet. nagy szerencsenk, hogy az egyik munkatarsa, Melissa, aki nover es aki egyebkent az egyik legjobb baratja is, elhatarozta, hogy gondjat fogja viselni Christyannenek. az utobbi hetekben hatalmas, toronynyi kajaval allit be Christyanne ele del korul es rarivall, hogy "a ferjed irt sms-t, hogy etesselek meg, ugyhogy ez lesz es punktum!" meg ha az etkezesi rendje nem is rendszeres, annyit azert megintcsak a javunkra kell irni, hogy nagyon finom, taplalo es egeszseges (es persze vegan) ebedeket, uzsonnakat es vacsorakat eszik. meg persze dragakat, de most ez van, nem lehet mast tenni.

van itt meg egy dolog amit Melissanak koszonhetek, ez pedig az hogy neha szo szerint kiloki Christyannet az ajton, hogy menjen szunetre. ugyanis a problemak egyik legelemibb resze az az, hogy nincsen eleg munkatarsa. dacara annak hogy ez volt az egyik alkupont, amikor elfogadta ezt a poziciot a klinikan, a tulajdonos orvos (aki egyebirant nagyszeru ember), elegge olcson szemlelte az adminisztrativ es human eroforras szuksegleteket. ennek meg is lett az eredmeny nemreg. harom, hosszu evek ota itt dolgozo recepcios mondott fel, mert kiegtek. es meg ezt megelozoen is ket extra emberre volt Christyannenek szuksege. tudom a reszletek nelkul nehez ezt erzekeltetni, legyen eleg talan csak annyi hogy most Christyannenek uj embereket kell felvennie es kikepeznie egy olyan kornyezetben, ami radikalisan megvaltozott az egeszsegugyi reform miatt. megharomszorozodott a betegek szama, illetve sokkal sulyosabb betegeket kell ellatniuk. nem egyszer volt mar hogy hordagyon hoztak valakit, vagy harmadfoku cukorbetegsegi sebekkel, amire korabban kozelrol sem volt pelda. ezeket egyebkent szinten csak Melissa tudja ellatni, aki korhazi, intenziv osztalyos nover volt korabban.

minden este errol beszeltunk mikor hazajottem. hogy aznap milyen hajmereszto dolgok tortentek, ki akadt ki, ki ment haza sirva munkabol (legyen az recepcios, vagy doktor), hogy a kiego korabbi munkatarsak milyen intrikakba bonyolodnak Melissa ellen (aki egyebkent uj alkalmazott, Christyanne elso embere, akit folvett ide dolgozni), esatobbi, esatobbi. helyzet egyre csak sulyosabb lett, hetrol hetre.
ugy gondoljuk, hogy Christyanne fonoke azert nem hallotta, ertette meg a problemakat, a panaszokat, aggodalmakat eddig, mert Christyanne keptelen erzelmi osszeomlast produkalni. tenyszeruen mondja el mi a helyzet, es meg ha erosebb is a hangja mint maskor, nem folynak a konnyei, nem csapkodja az asztalt, nem csinal jelentet. vannak olyan emberek akiknek viszont dramara van szukseguk ahhoz, hogy tenylegesen figyelni kezdjenek, hat doktor Milner is ilyen, akinek egyebkent szinten nagyon nagyon sok problema es feladat van az asztalan. ebben egyaltalan nem is ketelkedem, viszont az o klinikajarol van szo, ami pillanatok alatt osszeomolhat, ha a recpeciosok egyszer csak  feladjak.

ezert ugy dontottem, hogy irok neki egy levelet. a doktor apai termeszetere apellaltam (negy fia van). a problemak rovid ecsetelese utan nyilvanvalova tettem, hogy elfogadhatatlannak tartom azt, hogy a meg nem szuletett lanyunk fizesse meg azt, hogy az anyjanak milyen munkakorulmenyek kozott kell dolgoznia. eros level volt, de nem szamonkero, sokkal inkabb aggodo es a szituacio pattanasig feszultsegere a figyelmet felhivo.

a tegnapi kerekasztal beszelgetesen, a doktor, Melissa es Christyanne kozott vegre elkezdett egy komoly terv formalodni arra nezvest hogy mikent fogjak a kovetkezo fel evet atveszelni. ahogy mondtam, itt sok mindent kihagyok, azert hogy vegre a poszt vegere erjek.

----------------

es itt jogosan merul fel a kerdes, miert tortenik ez mind? miert nem mond fel Christyanne? miert nem keres uj munkat?

- a lojalitas az egyik valasz. ha Christyanne otthagyja ezt a helyet, akkor az most a legnagyobb valoszinuseg szerint osszeomolna, mivel egyszerre harom ember munkajat vegzi, raadasul olyanokat, amikrol a tobbieknek fogalma sincs, azaz senki nem tudna atvenni a helyet, akit o nem kepez ki erre. ez nem csak munka, hivatas is. emberek egeszsege, esetenkent elete mulik a klinikan.

- a masik valasz viszont az, hogy sarokba szoritottuk magunkat. nem csak nyavaja jar ugyanis ezzel a munkahellyel hanem komoly segitseg is, amire a jovoben szamithatunk. a mostani helyzet szerint Christyannenek van egy honap fizetett szabadsaga felreteve, illetve par hete kozolte a doktorral, hogy fizetnie kell majd a harom honap szulesi szabadsagat. plusz, amikor visszajon dolgozni felmunkaidoben, akkor maradni fog az orabere, kevesebb, de specifikusabb  feleloseggel. irodat fog kapni, ahova Esmét viheti magaval (bar ez meg kerdeses, de Melissa dolgozik rajta).

nagyon fontos szamba venni azt, hogy ha Christyanne otthagyna, otthagyta volna ezt a munkat, akkor (elsosorban) anyagi szempontbol lenullaznank magunkat. gondolom nem hangzik tul meglepoen, hogy sehova sem vennek fol dolgozni kozvetlen szules elott.
nem akar ugyan tul sokaig itt dolgoznia jovoben, es legszivesebben mar evekkel ezelott mast csinalt volna, de most, ebben a helyzetben, ahol mi vagyunk az nagyon nagy szo, hogy fizetett szulesi szabadsagra mehet (gondolom mar mondtam elegszer, hogy itt ezt sem allami, sem szovetsegi torveny nem kotelezi / szolgalatatja), illetve hogy megfelelo korulmenyek kozott tud majd visszailleszkedni.

5 comments:

  1. Sajnálattal hallom. Nagyon sokan vagyunk/vannak így egyébként, ma már rengeteg munkahely stresszes, és itthon sem sokan engedhetik meg maguknak, hogy terhesen táppénzre menjenek, csak ha nagyon muszáj. Utólag már azt mondom, nem lenne szabad tűrnie a stresszt a terhes nőnek, de ott és akkor ezt nehezen tudja elfogadni az ember. A táppénznek van egyébként ottani megfelelője? Tehát hogy nem sima fizetett szabadság, de még nem is a maternity leave, és nem is fizetés nélküli, hanem egy csőkkentett "fizetés" arra az időre, amíg nem dolgozik, ha a munka veszélyeztetné a terhességet?

    ReplyDelete
  2. ilyen nincsen igazan itt, bar amikor christyannenek felolvastam mondott valami hasonlot. ha a terhessege veszelyeben lenne (ami most nem all fenn), es ezt egy orvos dokumentalta is, akkor beadhatja az allamhoz a kerelmet "for short term disability", azaz rovid ideju rokkantsagra (?), amikor az ember fizetese korulbelul 40%-a a normalnak. a legtobb esetben nincsen az ember munkahelyen GYES tamogatas (ahogy mondtam, ez se allami, se szovetsegi torveny nem kotelezi), ezert elofordul neha hogy kozvetlen a gyermek megszuletese utan az anyak ehhez a megoldashoz fordulnak. es (most figyelj!), meg is kapjak kb ket het erejeig.
    (persze ha tenyleges egeszsegugyi bajok vannak, akkor ennel tovabb, de normal esetben ennel tobbet nem tudnak kitrukkozni az allambol.)

    ReplyDelete
  3. Balázs, sajnálom, hogy ez van. Nagyon-nagyon szeretnék valamilyen segítő dolgot írni, de azon túl, hogy magnézium, B1 és B6 vitamin, nem jut eszembe semmi. (Ezeket csak a 36. hétig szabad szedni, mert a magnézium megakadályozza az izomgörcsöket, azaz simán leállítja a megkezdődött vajúdást.) Ennél több, jobb, várandósság alatt is szedhető "nyugtatót" nem tudok. A MagneB6-ot (otthon ez egy bogyó), amikor repültem, kb. marékszámra kellett ennem, próbáljatok ki mondjuk esténként 2-3 szemet, illetve valamilyen homeopátiás szerrel is próbálkozhatna C. Már ha van hozzá kedve, lelkiereje, ideje...
    Az én munkám nem volt ennyire stresszes, én inkább attól féltem, összeszedek az ügyfelektől valami betegséget, vagy valakit (bár nem hánytam, de a szaglásom kifinomultabb lett) le fogok hányni, aki büdös / erős parfümje van. :) (Ugyanúgy kellett tárgyalnom, mintha mi sem történt volna, a főnököm meg is jegyezte, hogy "feltűnően bírom a kánikulát" és erre hivatkozással nem engedett el szabadságra sem...)
    Pont beszélgettünk a férjemmel valamikor, hogy mostanában nem hallottunk olyat, hogy valaki, bárki, szeretné a munkáját / munkahelyét, hogy jó kedve lenne azért, mert dolgozik, dolgozhat... És ez a táppénz-telenség is nagyon durva, magyarul ha beteg leszel, mondjuk 40 fokos lázad van, vagy menj be dolgozni, vagy vegyél ki szabadságot és dögölj meg otthon??? Tudom, hogy a magyar rendszer is omladozik, rossz, pénztelen, élhetetlen, de hogy nem haltak ki még az USA-beliek???
    C-nek kitartást, sokat gondolok Rátok! :)

    ReplyDelete
  4. minden este pontosan ezt teszi. MagneB6 ("I take a shitton of it" -ahogy az iment mondta), a szivveresre szed homeopatis szert, illetve. ezek egy hosszu es nem tul meleg Epsom soval foldusitott furdo utan (ami lenyegeben szinten egy hatalmas adag magnezium, ken es oxigen keverek: http://en.wikipedia.org/wiki/Magnesium_sulfate), erre meg raszed nemi kalciumot, D vitamint es az ugy nevezett pre-natal adagjat, azaz szules elotti multivitamin csomagot.
    illetve amikor en hazerkezem, akkor elmegyunk megseteltetni a kutyat, kibeszeljuk a napunkat. esetelg megnezunk valami sorozat reszt.
    szoval ebbol gondolom atjon az, hogy amit tudunk azt mindent megteszunk a lanyunk epsege erdekeben. erdekes egyebkent hogy ugyanezekre gondoltal te is Moni :)

    az amerikaik munkatempojarol fogok irni egyebkent. nagyon erdekesek hogyan huzzak itt az igat az emberek is milyen korulmenyek kozott.

    ReplyDelete
  5. Hm, ez nem jo hir, sok okosat nem tudok mondani, gondolom mar minden opciot vegigzongoraztatok. Jo, hogy ott vagytok egymasnak, es azon a fronton minden jo!
    Viszont mindenkeppen irj majd az amerikai munkatemporol, kivancsi vagyok a velemenyedre, Kigyoval mi is sokat beszelgetunk errol, meg latom magunkon is a valtozast az elmult negy ev alatt. Nem nagyon van megallas.

    ReplyDelete