nem irok, pedig lenne

mirol. sajnos nincsen idom. a teljes allas mellett negy kurzust csinalok a courseran, illetve a lakas is felemas allapotban van meg. nincs befejezve az atalakitas, hianyzik a festes, a kiegeszito padlozas, illetve van nehany elektromos vezetek ami csak ugy log a levegoben (mivel eddig a falban volt, az viszont mar nincsen, de hat a villanykapcsolora ami ugy mellmagassagban lengedez, azert megis csak szuksegunk van). viszont a kovetkezo hetvegen atjon az egyik szomszed (Brooks) es a segitsegevel megoldjuk a villanyvezetekek problemajat, aztan pedig johet a tobbi. addig meg hat, igy nezunk ki:

amugy meg este nyolc utan erek haza, es ilyenkor mar nem vagyok nagyon kaphato masra, mint a vacsora, egy uveg bor, meg egy sopranos epizod vagy ketto. ez az utobbi honapokban elegge jo kombonak bizonyult, de lassan a vegere erunk a sorozatnak.

reggel meg munka elott valamelyik kurzust probalom tolni, amennyire az megy ilyenkor. ezeket csinalom:
- gondold ujra. az argumentativ erveles technikai
- a modern vilag: 1760tol napjainkig
- bevezetes az adatbazisokba
- mikrookonomia alapelvek

a kedvencem ezek kozul a tortenelem kurzus, ami persze nem ad sokat a szakmai fejlodesemhez, de intellektualisan piszok izgalmas vegre egy atfogo kepek kapni a miert? mikor? hogyan? modern civilizacios kerdesekben. ennek koszonhetoen peldaul par nappal ezelott elolvastam a fuggetlensegi nyilatkozatot. (talaltam egy rojtolt papirra kezirasnak mimelt nyomtatasu verziot a munkahelyemen. igy nez ki, talan csak kicsit sargabb:

aztan az egyik delutan amikor a kasszanal ultem es neha volt par percem unatkozni, akkor elolvastam az egeszet. nagyon meglepett, hogy a modern vilag legszimbolikusabb dokumentumanak kb 80% egy az egybe azt sujkolja, hogy mekkora szemetlada az britt kiraly. talan arra gondoltam, hogy filozofikusabb szoveg lesz ez, de vegul nem volt nehez belatni, hogy ez igy teljesen legitim, es mashogy nem is lehetne. mindenesetre vicces egy delutan volt ez (ket vevo kozott bogaraszni az apro betuket).

most abbahagyom es megyek valoszinusegszamitas elmeletet tanulni.

vettunk egy uj fenykepezogepet.

amikor az anyja racsapott and-

ers kezere, nem is tudtam mit gondoljak.

mult vasarnap c rokonai jottek hozzank latogatoba, lavonne, a nala 13 evvel fiatalabb es komoly karrierprogramozo ferje, illetve a ket gyerekuk.az egyik par honapos, a masik ket es fel eves. anders. a reszletekbe nem akarok belemenni, inkabb csak ezt emelnem ki.

mivel meg nincsenek befejezve a munkalatok a hazban, nehany elektromos vezetek szbadon leng a levegoben (azok, amelyek korabban azokban a falakban futottak, mik mara teljesen eltuntek) es anders elkezdett jatszani veluk. raszoltunk ketszer is hogy azt nem szabad, de harmadjara is elkezdte piszkalni. hat ekkor fogta meg es csapott ra a kezere lavonne. szerintem egesz erosen, ketszer is.

en sok gyerek kozeleben voltam az elmult ket evben, lenyegeben itt fiatal csaladok vesznek korbe minket az utcankban, st johnsban, a munkahelyemen is, stb. eddig fel sem, hogy nem emelnek kezet a gyerekukre. meg utolso utani megoldaskent sem tartom elkepzelhetonek ezekrol az emberektol a fizikai fenyitest.
nem is igazan jutottam szohoz, amikor ezt lattam. teljesen elfelejtettem, hogy ez egy bevalt nevelesi modszer. kesobb beszeltem errol Cvel aki mondta, hogy a keresztenyeknel ez teljesen elfogadott modszer. nem tudtam erre mit mondani, kerdezni, de az biztos hogy abbol amit eddig lattam, ez teljesen igaz.

2012

nem volt a legkonnyebb ev. tegnap ejjel azert elbucsuztattuk, meg ha nem is valami tulzottan felspanolt allapotban. egyre kevesbe erdekel az ido mulasahoz kotott szimbolikus jelentosegu napok jovese, menese. semmi kulonoset nem ereztem tegnap, talan csak annyit hogy most mar (12:15-kor) haza kell menni, mert a) tobb whiskey nem fogok elbirni, b) meg kell hallgatnom a magyar himnuszt otthon. errol jut eszembe, most mar nagyon is szuksegem lenne egy himnusz es szozat hanglemezre.
ami megis maradando emlek lesz a tegnap esterol az az, hogy Sarah es Brian lakasan, (akik a harom Anna Bananas kocsmat mukodtetik itt Portlandban) az also szinten remekul mulattuk az idot kettejuk 13 eves fiaval, Dylannel. a kertben hideg volt, a konyhaban sok volt az ismeretlen, az alagsorban viszont van egy bar, ami mogott Dylan pultozott, amikor a buliban jelenlevo ket masik gyerek (Emme es egy baratnoje) engedte ot. mi kislanyos zavarunkban lementunk oda korulnezni Cvel, beultunk a pult ele, es Dylan azonnal elkezdett mixelni egy Lemon Twist Martini-t nem kis meglepetesunkre. aztan elkezdtunk dumalni es kiderult hogy mar 7 eves kora ota kever italokat. elegge szurrealis kis este lett belole, foleg hogy 10 percen belul mar a masodik vilaghaborurol beszelgettunk. nagy arc ez a Dylan!

no de lassuk mit is hozott ez az ev nekunk.

a legstresszesebb este:
marcius 13. (nem aludtunk otthon)