milyen volt magyarorszag?

sikeres. marmint persze nem az orszag, hanem szamos ismerosom es baratom. nyilvan ennek resze az is hogy egyszerre lattam azt a sok valtozast amiert ok eveket dolgoztak amugy. nagyon erdekes volt megnezni az uj otthonokat, a gyerekeket, az uj karriereket vagy eppen a megerosodott karriereket.

azt lattam, hogy sok munkaval, szerencsevel, csaladi tamogatassal, tehetseggel es kitartassal lehet haladni elore. nem lattam viszont uj es sikeres uzletembereket. azt gondolom, hogy nagyon is ki van talalva, miben es mikent lehet sikeres az ember magyarorszagon. (tiszta sor, peldaul hogy a mostani gazdasagi es politikai kornyezet inkabb megfojtja a vallalkozo szellemet, mintsem segitene). azt is latni veltem hogy azert sokszor kompromisszumot is kell kotni, azaz nem feltetlenul olyan sikerekrol van szo, amik az ember eletenek az egeszet atfedik, hanem elszigetelten tortennek meg. ertsd: attol hogy valakinek nagyon eros karrierje van, lehet hogy meg egyetemista korulmenyek kozott lakik, attol hogy valakinek uj haza, lakasa van, meg nem lehet megpihenni, sot talan inkabb meg tobbet kell dolgozni, attol hogy valaki hazakoltozott es talal otthon tisztesseges karriert, meg nem biztos hogy boldog, vagy akar ne vagyna vissza kulfoldre.

megutotte a szememet az otthoni sikereknek egy masik jellemzoje is.


sok esetben olyan sikereket lattam, amik termeszetesen jonnek az egyennek, affinitasbol, tehetsegol fakadva. de volt munkahelyi, csaladi ismeretsegre visszavezetheto is azaz klasszikus urambatyam stilusu is (amit folosleges lenne tagadni, igy mukodik a fel orszag). vagy mondjuk lehet a siker komoly csaladi hatszelu, ez jellemzoen az uj otthonokra vonatkozik. (es jaj, kerlek felre ne ertsetek, en ezt most olyan pozitivan mondom, ahogy csak azt lehet. nekunk itt nem hogy nulla, de igazabol negativ csaladi tamogatasunk van, Christyanne es en vegtelenul nagyra tartjuk amikor valaki szamithat a csaladjara).

mit akarok ezzel mondani? azt hogy olyan rizikos sikereket, amihez az emberek az egesz eletuket kiforgatjak, amihez mindent feltesznek tetnek az asztalra helyett tobbe-kevesbe biztonsagos sikereket lattam (ismetlem, nem pejorativ ertelemben szolok itt).

----------------

Bernat megmondta egy este, hogy nekem is sokkal komolyabb karrier eselyeim lennenek otthon. hiszen mit csinalok mar a huszas eveim ota? elorol kezdem az az eletemet, mas es mas orszagokban, kontinenseken. ennek tipikus hozadeka, hogy az elso par evben igen komoly tarsasagi, penzugyi es szakmai kihivasai vannak az embernek. mindekozben otthon varna egy jol kialakitott es belakott szocialis es szakmai halo, erdekes, de limitalt lehetosegek, bejart utak, ahol nem kellene attol tartanom hogy egyszer csak eltunik a talaj a talpam alol.
konnyu is volt irigykedni mondjuk Dani eszbonto karrierjere; azokra a cimboraimra, akik filmeznek, meghozza sikerrel; almodozni a falubeli uzleti lehetosegekrol (mezogazdasagrol beszelek); netan arrol hogy milyen jo lenne egy Hertlik boraszatot vinni a pincenkbol kiindulva; vagy mondjuk a CEU-ra bejutni tnulni vagy tanitani.

a siker fontos dolog, es en sokaig ugy ereztem hogy csak kullogok a kortarsaim utan, hogy igazabol mar sokkal elorebb kellene lennem. nagyon orultem es egy neha irigykedtem is, amikor az otthoni fejlemenyekrol hallottam. nyilvan erre rasegitett az is, hogy kaptam olyan kritikakat otthon, amik lenyegeben azt mondtak, mi a francot gurcolok en kulfoldon, miert nincs meg gyerekem, vagy rendes karrierem, mikozben otthon az orszagnak szuksege van az olyanokra mint en, blablabla.

nekunk viszont nem az a fajta siker-utvonal latszik kirajzolodni, ami nektek, otthon. mi nem biztonsagos, hanem kockazatos sikerben utazunk.

harom boronddel es egy kutyaval erkeztunk ide 2010 oktobereben. nem tudtuk mi jon azutan. az egy komoly nullarol kezdes volt, meg az is, amikor felre kellett tennem a filmes ambicioimat, azt a dolgot, amiben nekem a termeszetes tehetsegem rejlik. a kritikaban, a vagasban, a rendezesben. erre keszultem ezt hajtottam eveken keresztul amig tarthatatlanna nem valt. es most egy thrift storeban dolgozom, illetve valamennyi programozast tanulok.

viszont most mar nem vagyok irigy. segitett benne a hazalatogatas, azaz felismerni az otthoni sikerek specifikus voltat. illetve segitett az is amikor itt az egyik ismerosomtol ezt hallottam:

"every culture, place, group of people or individuals have a different image of success"

("minden kulturanak, helynek, emberek csoportjanak, vagy egyennek mas es mas a sikerrol alkotott kepe")

azt hiszem nekem most kezd kikristalyosodni ez a kep. mi is jelenti nekem a sikert?

egeszseg, csalad, boldogsag, otthon, baratsagos mikro es makrokornyezet, izgalmas kajak, nyugodt eletvitel, tudatos es felelossegteljes viselkedes a vilag dolgai, bajai irant, karrier, egy tisztesseges lemezgyujtemeny, filmek, penz, es persze estenkent egy jo uveg bor. ez igy nekem meg is teszi. 

---------------------------
kiegeszites

---------------------------

koszi hogy irtal Klari, az a helyzet valoban elfeljtkeztem megemliteni azt a ket kivetelt amit lattam. sokaig irtam ezt a bejegyzest, nem akartam hogy sertokent, vagy itelkezokent hasson, hiszen nem annak szanom, ezert nagyon ovatosnak kell lennem a nyelvezettel, de kozben megfeledkeztem az ellenpeldakrol, illetve egy szemelyes adalekrol.

ket ellenpeldat tudok mondani: Teged Klari, aki valoban a kvazi biztonsagos, de ugyanakkor gusba koto tanari karriert hagytad ott egy teljesen radikalis valtassal. rettenetesen bator lepes volt az hogy a semmi tapasztalattal es kepzessel beleugrottal a webfejlesztesbe. mondtad is, anno hogy ha most nem, akkor majd valoszinuleg evek mulva, de ugy fogsz visszanezni, hogy "miert nem kezdtem en el ezt korabban?"
(mellesleg nekem is vannak neha olyan erzeseim hogy bolcsesz helyett valuta-spekulansnak vagy hedge fund managernek kellett volna menni..)
a masik pedig anyum, aki a negyvenes eveiben csinalta meg az erettsegijet, majd egy olyan tovabbkepzest, ami a mostani munkajaba segitette. en nem tudom milyen lehet  majd harminc evnyi gurcoles utan (gyarban, kocsmaban, boltban, stb.) visszaulni az iskolapadba es ujrakezdeni a matekozast. mellesleg most angolul tanul, az otven folott, ami szerintem szinten elegge reszpekt.

a szemelyes dolog amit kihagytam az az hogy azert a mi utunkba csunyan bele is lehet bukni. London. annak a masfel evnek voltak ugyan nagyszeru pontjai, de tagadhatatlan hogy nagyreszt bukas volt az a kitero. belebuktunk egy csomo penzt, idot, energiat, egy baratot, sot majdhogynem a hazassagunk is zatonyra futott vele. neha tippelgetjuk hogy most hol tartanank, ha nem mentunk volna londonba, hanem mondjuk itt maradtunk volna a naszut utan, es itt kezdtunk volna ujra 2008ban. azt utalom amikor valaki azt mondja, az is kellett hozza hogy ott legyetek, ahol most vagytok, mert ezt senki nem tudhatja. mindennesetre sokat tanultunk belole, es joval ovatosabb emberek lettunk.