draga
piszokul draga volt hazarepulnom. nem csoda hogy csak harom ev utan sikerult. noha szerencsere alig kellett koltenem otthon, azt azert figyeltem hogy mi mennyibe kerul.
felelmetesnek tartom hogy elmegy az ember az ABC-be vesz hat dolgot es ketezer otszaz forintot fizet ki ra. nem konkretizalok mert sajnos nem emlekszem a reszletekre, de az volt az erzesem minden egyes alkalommal, amikor valakivel egyutt vasaroltam, vagy csak figyeltem hogy mit vesznek az emberek, hogy mennyit fizetnek a kasszanal! hogy amindensegit!
(talan ennek az is resze, hogy hozza vagyok szokva a dollarhoz, ami mas mertekegyseg.)
olcso
ahogy mondtam, alig kellett koltenem. szerencsem volt. szegedre telekocsival mentem, ami joval kedvezobb es kenyelmesebb volt mint a MAV. a dorogi bioboltban, ahol en mindig is szerettem vasarolni, nem mentek fol az arak. a fagyi is ugyanannyiba kerult mint harom eve. a mars teri piacon sem kellett tul sok penzt elszorni a ket taska elelmiszerre.
egy szo mint szaz, en azt lattam, ha odafigyel az ember, akkor azert lehet jol gazdalkodni. keep in mind, csak nyaralni voltam otthon.
cukros
rengeteg elemiszeren ereztem azt hogy nekem ez tul edes. ami legjobban megmaradt, az a mustar volt, talan azert mert abban aztan vegkepp nem szamitott cukros izre. (nyilvan van husz fajta mustar, amit en kostoltam, az edes volt es kesz)
szaraz
ez is a kajakra vonatkozik. szaraz es lehet hogy ez most kepzavaros kifejezes, kopar izeket ereztem otthon sokszor. a kenyerben, a szalamiban, szendvicsekben, stb. hianyoztak a fuszerek, hianyzott a rostossag, hianyoztak az izgalmas izek.
(termeszetesen itt is be kell szurjam azt hogy en itt Portlandban nagyon
el vagyok am kenyeztetve. nem csak otthon, de kajaldakban, vendeglokben
es foodcartoknal is szeles valasztek van, a sok hippie es hipster
buszken veri a mellet arra, hogy ez a varos bizony egy gastropolis,
amirol mellesleg mar konyvet is irtak.)
kloros
az ivoviz. nagyon meglepett ez, erre egyaltalan nem igy emlekeztem.
iszakos
sok kivalo bort sikerult megkostolnom
allatbarat
persze ez is szubjektiv, korlatolt a tapasztalatom, de nagyon jo volt latni, hogy Benceeknel es Petieknel is bent van a kutya, vagy kutyak es csaladtagkent vannak kezelve. odafigyelest es felelossegvallalast lattam a reszukrol es ez nagyon tetszett.
closet-os
azokban az ujonnan epitett, atepitett, vasarolt otthonokban ahol voltam, mindben volt kulon ruhas szoba. ami szerintem zsenialis.
egeszsegtelen
most volt az elso alkalom hogy teljesen tisztan lattam, az emberek etrendjenek a kristalytiszta es markans szerepet az egeszsegukben. persze nem mindenkire vonatkozik ez, de ugy vettem eszre, hogy a legtobben mindenfele kritika nelkul, barmit megesznek. nem erdekli oket hogy az valoban mibol es mivel keszul. nem kritizalni akarok ezzel, ertem en hogy nincs penz, illetve hogy nagyon nehez egy olyan szintu taplalkozasi tudas megszerezni, amivel tenylegesen el lehet donteni, mi egeszseges, mi nem.
mindenesetre most mar egyaltalan nem vagyok meglepodve azon, hogy a faluban alig akad valaki aki idoskoraban, termeszetes korulmenyek kozott halna meg. nem, hanem otven, hatvan evesen, rakban vagy szivbajban.
macho (jobb szo hijjan)
mindenki nagyobbat mond a masiknal, mindenki jobban tudja a masiknal. mindenki meg tudja mondani siman, mi is a baj az en eletemmel, hogyan kellene inkabb elnem, vagy azt hogy ok mar reg tudtak hogy en nem fogok hazakoltozni (mikozben en nem). altalanositas ez, tudom, de annyi itelkezest hallottam, hogy ugy ereztem, mindig magyarazkodnom kell, miert elek ugy ahogy, miert azok az ertekeim amik.
szomoru ez es bosszanto. lehet hogy altalanositasnak hangzik, de ez komoly nyomot hagyott bennem (lassatok csak az elso "milyen volt magyarorszag bejegyzest"), felidegesitett annyira, hogy most pl konkretan azt erzem, amikor legkozelebb otthon valaki hozzam vagja hogy milyen sovany vagyok, biztosan nem vagyok egeszseges, stb, akkor visszakezbol en is meg fogom nekik mondani mit gondolok a kinezetukrol. "hat te meg jol elhiztal", "nezd mar hogy kopaszodsz".
befasult
nagyon sok emberen ereztem a faradtsagot, a lemondast, a kiabrandulast, a tehetetlenseget, frusztraltsagot. de azt hiszem ez tobb szot, egy kulom bejegyzest erdemel.
Sajnos mindegyik pont stimmel szerintem, és még inkább sajnos, hogy rám is igazak...
ReplyDeleteHm, erdekes, amit irtal, annal is inkabb, mert sok pontot en is ugyanigy eltem meg/tapasztaltam, amikor otthon jartam, es kulon tetszik, hogy odateszed, hogy tudod, hogy te otthon csak nyaraltal (ezt sokan elfelejtik, amikor hazamennek, pedig jo eszben tartani, en is mindig emlekeztetem magam erre). Es par dologra most majd Karacsonykor, amikor hazamegyunk, oda fogok figyelni (pl. a mustar:), hogy milyen valtozast latok, mert most kivancsi lettem:)
ReplyDeleteAmi a nyelvet illeti, teljesen ertem, amit mondasz. Igyekszem en is nagyon figyelni arra, hogy megfelelo valasztekkal beszeljek otthon, pontosan stb (es mi itt is Krisztiannal magyarul beszelunk termeszetesen itthon, ami nagy elony), de pl a szakmamban mar hosszu ideje csak angolt hasznalok, es ha hirtelen magyarra kellene valtanom, biztosan eleinte kicsit nehezkes lenne, bele kellene razodni a magyar jogi szaknyelvbe, meg ugy is, hogy szoktam forditani a TASZ-nak stb. Ezert is dontottem ugy, hogy inditok egy szakmai blogot magyarul, hogy ra legyek kenyszeritve a magyar jogi szaknyelv hasznalatara:)