Wednesday, January 18, 2012

kivalo keresztapa voltam

ma este. Liz beteg, ezert le kellett passzolja Emme-t hozzank egy idore. persze megint nem evett semmi tisztessegeset a gyerek, max valami szendvicset esetleg meg nehany gyumolcsot. na ehhez meg hozzavesszuk hogy jatszonap is volt Sofie-eknal (aki a legjobb baratnoje), ami mindig teljes gozon, 110%on zajlik, nem csoda hogy abban a percben, ahogy beleptek az ajton mar porgott is a gyerek kezen-laban, foldon, agyon es nem birt leallni. olyan volt mintha bevett volna negy evokanal cukrot es raivott volna valami gyumolcs izu szorpot, amiben mar kristalyosodik a cukor. szoval elegge remiszto volt az elso par perc, de aztan kitalaltam mi lesz.

a lakasunk ugy nez ki hogy korbe lehet setalni az also szintet. nincsenek ajtok (csak a furdoszobahoz). igy pont alkalmas arra hogy korbe-korbe futtassunk egy hetevest. egy kort olyan 6-8 masodperce alatt lehet megtenni. ez lehet tobb is, foleg ha kozben a macskat is magaval csalja az ember (emme egy darab madzagot huzott, amit a macska kergetett). van menet kozben nehany akadaly, peldaul az agyunk, amin vegul is at lehet pordulni. a masik akadaly altalaban a kutya, ugyanis az mindig befekszik az ember utjanak kellos kozepere. tehat izgalamas kis sprintpalyarol van szo.

a telefonomban van stopper, igy meg incsiklandozobb volt a kihivas. Emme ugyanis olyan gyerek aki mindig, mindenben a legjobb akar lenni, blablabla, de legalabb mindenki ot figyelje. ezt en nem szeretem, de most eppen kapora jott. o futott en meg mertem. eloszor 10 kort. aztan meg 10-et. aztan megint. megint. es megint. lefutott 50 kort!

tizenot percbe sem telt (voltak szunetek ugyanis, kisebbek-nagyobbak) hogy teljesen kifarasszuk a kis radikalist. eztan kapott egy par szem kekafonyat, majd nekiallt varrogatni kisallatokat. C szerzett neki mintakat, olyan figurakhoz, amiket meg lehet tomni mint a plussalatokat. mi nem plussel, hanem kutyaszorrel toltunk, ugyanis az van boven. mindenesetre emme most egy aligatoron dolgozott csendben, faradtan, nyugodtan. kozben en elkezdtem pizzat kesziteni, de vegul egyutt fejeztuk be, mert meg akartam neki mutatni hogyan kell.

lemezeket is hallgattunk. nagyon szereti a lemezjatszot es igen ugyesen kezeli raadasul. epp itt volt az ideje hogy zenet is tanuljunk egy kicsit, ugyhogy engedtem neki valasztani es amennyire tolem telt korbeirni hogy mi is az amit levett a polcrol. kivaloan valasztott, tobbek kozott ezt hallgattuk:


igazi pszichedlikus zene. kb pont ugyanazt mondam neki, mint sef bacsi a south parki kolykoknek:

No comments:

Post a Comment