"Ugyan mi haszna van ennek?" tette fel a kerdest 1876-ban a New York World nem sokkal azutan hogy Alexander Graham Bell bemutatta az uj talamanyat. A nemzet nem volt kesz a telefonra. Bellt a penzugyi tamogatoi is kertek, hagyjon fel a projektel, mivel kifejezetten ketseges egy befektetesnek tunt. Az alapotlet amin a telefon fuggott - az orszag minden egyes otthonat osszekoto, hatalmas vezetekhalozat, egymastol harminc meterre levo poznakra fuggesztve - sokkal kevesbe tunt kivitelezhetonek, mint az emberi hangot zsinorokon keresztuli kozvetitese.
Az elso idokben a telefon nem volt mas csak ujdonsag. Tiz centert maga Bell demonstralta a mukodeset egy templomban, a helyi korus enek-kiseretevel. Bell rendszerint a "lathatatlan Tom Watson"-tol fogadott egy hivast. Nemsokara a telefon az gazdagak jatekszere lett. Egy bostoni bankar privat vonalat vasarol az irodajatol otthonig, hogy idoben tudja ertesiteni a csaladot, mikor erkezik haza vacsorara. Az elso amerikai telefontulajdonosok kozott volt Mark Twain, de a keszulek nem nyugozte le igazan. "Az emberi hang mar amugy is tul messzire er, ugy ahogy van" jegyezte meg egyszer.
1889-re a New York Times elkezdett tudositani a "Telefonpoznak Elleni Hadjaratrol". Ahogy a telefoncegek poznakat emeltek a haztulajdonosok es uzletvezetok ugy vagtak le azokat sebtiben. Vagy alltak el a jardakat, fegyverrel a kezben. A New Jersey-i Red Bankben, katranyban furdetessel es tollazassal fenyegettek a telefonvallalatok alkalmazottait. Egy biro annak az embernek az ugyeben aki kidontott egy telefonpoznat azzal a magyarazattal, hogy az "ronda" volt, ugy dontott a ferfi nem bunos szandekos karokozas ugyeben. A telefonpozna, panaszkodtak az ujsagok, urbanus metely. A poznakon zsinorok szazai futottak, mindegyik egy-egy kulon telefonhoz. Melletuk pedig telegraf-, aram- es es troli vezetekek logtak. Az egbolt egeszet zsinorok haloztak be.
A del dakotai Sioux Falls kozgyulese a varos osszes telefonpoznajanak levagasara utasitott a rendorseget. A wisconsini Oshkosh polgarmestere ugyanezzel bizta meg a helyi rendorfonoket es a tuzoltosagot. Mindossze eggyel sikerult elbanniuk, mert a telefonvallalati munkasok rogvest folmasztak a poznakra. A Bell Telefon Tarsasag ettol kezdve minden egyes felallitott pozna tetejen allomasoztatott egy embert egeszen addig amig a vezetekeket at nem vittek az egyikrol a masikra. Ettol szamitva mar vandalizmusnak szamitott levagni a poznakat. Mindez nem akadalyozott meg egy kozrendort abban hogy kivagjon egy korulbelul otven vezeteket tarto poznat. Egy konzervgyar tulajdonosa pedig arra utasitott az embereit, hogy lapatoljak vissza a foldet a godorbe, amit a telefonvallalat asatott a poznanak, kozvetlenul a gyar epulete ele. Minekutanna ujbol kiastak a konzervgyari munkasok egy halom kovet ontottek a godorbe. Vegul a poznat az utca masik oldalan allitottak fol.
Dacara mindennek, osszesen negy evnek kellett eltelni Bell elso nyilvanos bemutatotol szamitva ahhoz, hogy az orszag minden 10,000 lakosnal tobbet szamlalo varosa be legyen halozva (megha a legtobb varosbol kifele nem futottak vezetekek). 1900-ra tobb telefonkeszulek volt az amerikai otthonokban, mint furdokad.
"Az idot es tavolsagot athidaltuk", hangoztatta egy korabeli hirdetes. Rutherford B. Hayes, amerika 19. elnoke a telefon bevezeteset a Feher Hazba az egyik legnagyobb esemenynek nevezte "a teremtes ota". A telefon, Thomas Edison szavaival, "megsemmisitette az idot es a teret, es kozelebbi hozta emberereket egymashoz."
1898-ban, a Mississippi-i Lake Cormorantban, felakasztott egy fekete ferfit egy telefonpoznara. Majd Weir Cityben, Kansasban, Majd Brookhavenben, es ismet Mississippiben. Majd Holdenvilleben, Oklahomaban, ahol a ferfit "szitava lottek". Danvilleben, Illinoisban miutan folakasztottak egy fekete ferfit, levagtak, felgyujtottak, lelottek es megkoveztek teglakkal. Egy masikat felhuztak egy telefonpoznara Bellevilleben, Illinoisban, ahol tuzet raktak a pozna labanal, majd levagtak a ferfit, leontottek szenolajjal. Ezutan a lincselo tomeg bunkosbotokkal verni kezdte az ego testet, majd vegul darabokra teptek.
A poznakat termeszetesen nem lehet hibaztatni. A veletlen muve mindossze hogy tokeltesen megfeleltek akasztofaknak. Magasak, egyenesek, keresztrud is van rajtuk, mi tobb, kozteruleten vannak. Es persze a keresztfara is hasonlitanak.
A huszadik szazadban tobb mint 200 lincseles-ellenes torvenyjavaslatot nyujtottak be az amerikai kongresszusban, ezek kozul viszint egybol sem lett torveny. Het elnok is lobbizott a lincseles ellen, a Kepviselohaz pedig harom kulonbozo jogszabalyt fogadott el, amik kesobb elbuktak a Szenatusban.
Sheveportban, Luisianaban a verszomjas tomeg felkotott egy fekete ferfit egy poznara, azt kovetoen, hogy megvadoltak azzal, hogy ratamadt egy feher lanyra. "A kest benne hagytak". A georgiai Cummingban a tomeg ugyanigy bant el egy masik feketevel.
Texasban kepeslapot keszitettek egy felgyujtott fekete ferfi akasztasarol, akinek a labat leszakitottak terd alatt, a karjait kicsavartak, majd szen-feketere egettek. A lincseles temaju kepeslapokat udvozleskent vagy elrettenteskent postaztak egeszen 1908-ig amikor is a fopostamester betiltotta oket. "Ezt grilleztuk tegnap" olvashato az egyiken.
"Ha meg kell halnunk" irta W.E.B. DuBois 1911ben "az Isten neveben, vegezzuk ugy mint emberek, nem pedig szenabalak". "Ha meg kell halnunk" irta tiz evvel kesobb Claude McKay "legalabb ne ugy haljunk meg mint a disznok. Pittsburgben, Kansasban, elvagtak egy fekete ferfi torkat, majd felhuztak a holttestet a telefonpoznara. "Eloszor meg dacoskodott a neger" irta a New York Times "de hamar elkezdett konyorogni az eleteert."
A marylandi Cumberlandben a tomeg egy telefonpoznat hasznalt faltoro koskent annak a bortonnek az ostromanal, ahol egy fekete ferfit tartottak rendorgyilkossag vadjaval. Halalra rugdostak, majd huszszor fejbelottek. Mindossze a lelkesz keresere tartozkodtak meg a test elegetesetol.
A lincseles, ahogy arra a tema elso kutatoja ramutatott, egy specifikusan amerikai talalmany. Negy allamtol eltekintve mindenhol elofordultak, roviddel a telefonpoznak feltalalasasa elottol evtizedekkel az elso tengeren tuli telefonbeszelgetes utanig. Leginkabb delen, leginkabb videki kornyezetben. Az eszaki varosokban faji lazongasok voltak. Az East St. Luois-i forrongasok alatt, mikor 500 feketnek kellett elmenkulnie az otthonabol, felkotottek egy fekete ferfit egy telefonpoznara. A kotel elszakadt a test pedig belezuhant az arokba. "Negerek fekszenek minden arokban, sok helyutt egy-egy meterre egymasrol" irta a korabeli sajto.
1921-ben, egy evvel azelott hogy Bell meghalt, a Nemzetorseg negy egyseget hivtak ki Tulsaba, hogy veget vessenek a faji lazongasokat, amik akkor kezdodtek, mikor egy feher no erosszakkal vadolt meg egy feketet. Bell megelte az elso telefonhivast New Yorkbol San Fransiscoba, amihez 14000 merfold rezvezetekre es 130,000 telefonpoznara volt szukseg.
No comments:
Post a Comment