tortent nehany oraja. ezt az index es az origo is megirta par oraja
itt meg
itt. a kitores korulbelul negyszer nagyobb a foldnel, es eppencsak elkerul minket. ettol fuggetlenul az otos skalan (A B C M X (szintenketn tizszeres szorzoval)) ez a legerosebb kitores ami
koronakilokodessel is jar, azaz a napkororona egy resze is kilokodik vele az urbe. ez lenyegeben egy magneses bolygokozi reszecske felho, ami atlagosan 450 km/masodperces sebesseggel utazik az urben, noha elerheti a 3000 km/mp-it is. ha egy ilyennek az utjaba kerulunk egy csomo erdekes dolog tortenhet. ezt egy alapos cikkben (mar amennyire en meg tudom itelni) foglalta ossze az origo.hu tudomany rovata. eloszor emberi nyelven leirja a jelenseget, majd kis fejezetekre bontva ismerteti a valoszinusitheto kovetkezmenyeket (a navigacios problemaktol a lehetseges aramkimaradasokig).
itt.
engem teljesen lenyugoz ez jelenseg, nagyon szeretek olvasni, tanulni rola. a
SpaceWeather honlap igazi kedvencem lett. nem csak a naptevekenysegrol szamol be rendszeresen, hanem mondjuk a fold kozeleben elhalado ustokosok mereterol es a tolunk mert tavolsagarol is (fold-hold tavolsag mertekegysegevel merve). ami viszont igazan kedves toluk, hogy elkeszitettek a laikusok szamara is ertheto animaciot a mostani kitoresrol irany a reszecskefelho bolygokozi haladasorol. ime:
bocsanat a tul nagy meretu kepert, kisebb formatumban valamiert nem mukodott rendesen.
ReplyDeleteami lemaradt a postbol az annyi, hogy sok ilyen kitoresre szamithatunk a 2013-ig. illetve hogy talan magyarorszagon is lathatjatok majd a sarki fenyt a napokban. most irigykedek, mert itt olyan felhos az eg hogy csak par csillagot lehet latni estenkent.