Sunday, March 18, 2012

szent patrik napja

volt tegnap. eddig nem nagyon ertettem, es persze most sem sokkal jobban, hogy milyen mertekben mosodik bele az ir kultura az amerikai ontudataba. nagyon. ugy tunt mintha egyenesen nemzeti unnep lenne ez a nap (nem az). minden kocsma bejaratanal kituzve az ir zaszlo, volt komoly volumenu fesztival, ir/skot dudas az utcan, mi pedig egy ir szarmazasu baratnonkkel (beth), emmevel, lizzel, meg liz udvarlojaval, edwinnel unnepeltunk. meg ezekkel



emellett a krumplibaba (mashol tocsni) ir verzioja volt a menu, illetve a michael collins cimu film majdnem vegignezese. ma reggel meg a klasszikus imaginationland.

azt hiszem megtartom ezt a hagyomanyt, meg ha nem is az en kulturam resze, megha a vallasos aspektusa meghatarozo is (ami altalaban csak nehezen megy le a torkomon). 
mikozben tegnap utlegeltuk egymast egy kicsit (gondolom ez norma a reszeg ireknel) bethhel (akit nem kell felteni, nagyon csap) ujfajta, kulturak-kozi baratsagot kotottunk, hiszen mindketten elnyomott es megkinzott nemzetek szulottei vagyunk.

1 comment:

  1. Pénteken megkérdeztem egy bennszülöttet, hogy mégis mit szoktak az amerikaiak csinálni Szt. Patrik napján? Néz rám a csaj bambán: "Ezt komolyan kérded?" "Jaja, tök érdekel!" "Hát, ilyenkor mindenki pub-okba megy, és jól berúg!" "Oh, mi sokkal fejlettebbek vagyunk: mi ezt csináljuk minden hétvégén!" "Jó, jó, mi is, de ilyenkor még durvábban!"

    Szóval, mostmár én is tudom, hogy mi ennek az ünnepnek a lényege!

    ReplyDelete