lenyegeben ugy nez ki, hogy beugrok reggel az autoba, felveszem az egyenruhat, elindulunk kihordani egy csomo cuccot, eloszor uzletekhez (2-3 ora), aztan hazakhoz (3-4 ora) aztan folvesszuk a csomagokat amiket az uzletek postaznak a nap vegen (2-3 ora). az egesz nap rohanassal es cipekedessel telik, illetve a szarhazi diad kezelesevel. ezzel:
minden egyes tranzakcio mas, mindenhol el lehet szurni valamit es csak a hazaknbal, lakasoknal lehet otthagyni a csomagot az ajtonal alairas nelkul (nem mindig, de a legtobb esetben igen). szoval nagyon sok ido megy el ezzel a kutyuvel valo szarakodasra. szerencsere a soforok megertoek es nem szolnak be ha valamit elszurok, rosszul irok be, rossz kepernyore kerulok hirtelen, illetve mindent ki is lehet javitani. szoval dacara annak hogy rohanunk lenyegeben, mindig kijavitjak ezeket a hibakat mielott a kovetkezo csomagnak ki kell repulnie.
ennyit a praktikumokrol. jojjen nehany erdekesseg.
most ugy fest hogy atlagban 7 ev szolgalat utan lehet az ember sofor ennel a vallalatnal (nagyon nagyon megbecsult munka, jo fizetessel), es akkor is legalabb 10 evet kell varniuk ahhoz, hogy megkapjak a sajat utvonalukat. addig altlaban helyettesitenek, vagy potolnak, vagy mas, nem kiszallitos, hanem beszallitos munkakat vegeznek. tehat azok a soforok, akikkel eddig dolgoztam, jo 17-20 eve vannak mar a cegnel, amibol sokat mar sajat utvonallal vezettek le (regen hamarabb lett az ember sofor, hamarabb kapott sajat utvonalat).
ennek az az erdkessege, hogy mindenkit ismernek akinek kiszallitanak. Anthony peldaul az elso oraban masrol sem beszelt, hogy milyen erdekes azt latni hogy gyerekek felnonek egy csaladban, hogy uzletek berobbanak a piacra a semmibol (vagy valakinek a garazsabaol), hogyan tunnek is el ilyen konnyen, hogyan alakul at a varos. nekem ez ugy tunt mintha a sofornek meglenne a sajat kis faluja. mindenkinek tudja a nevet, mindenkivel valt nehany szot, viccelodik, meselnek mi volt a hetvegen, ha esetleg nem dolgoznak nehany napig, btegseg vagy szabadsag miatt, mindjart van mirol beszelni abban a par percben amit a kliensekkel toltunk.
a masik erdekesseg ma volt. leginkabb ipartelepkre jarkaltunk, sok sok uzleti termeszetu postazassal. erdekes volt latni portlan d szelen ezeket a teljesen kulonbozo gyarakat, raktarakat, muhelyeket. vittunk anyagot a subarunak, valam eco cegnek, nehany mas autoalkatresz cegnek, papir iroszer oriasboltnak, vagy eppen fuszerboltnak is (ez utobbi nagyon erdekes volt).
nyilvan nem tul nagy 'wasistdas' de erdekes latni az ipartelepket, vagyis inkabb erdekes megfeledkezni rola hogy ezekre mekkora szukseg van a fogyasztoi kultura tunetmentes mukodesehez. hatalmas uzletek valami apro specialitasra hangolva (ugy ertem fiziklailag hatalmas). aztan persze hirtelen raebered az ember, hogy meretukben ezek csak porszemek a kiszallito/postazo uzlethez kepest, amiben most en dolgozom. az igazi orias multi. amiket en amugy nem nagyon kedvelek, de legalabb megtanulok ertekelni.
egy ilyen auton dolgozom:
No comments:
Post a Comment