van a kampuszon egy ROTC

osztaly, Reserve Officer's Training Corps, azaz tartalekos tisztkepzo az egyesult allamok hadseregehez. egy csomo gyereket latok ilyen oltozekben masirozni az egyetemi epuletek kozott:

a hat kollegium kozul az egyiknek (Willa Maria) az alagsoraban van a bazisuk. mindig is erdekesnek talaltam hogy egy hadsereg markans resze igencsak fiatal emberekbol all. en naivan azt hittem sokaig hogy felnottek harcolnak egy hadseregben, de itt, illetve amint azt a reptereken is lattam, a hazautazo egysegeken, azt kell leszurnom, hogy valahol 18 es 22 kozott vannak legtobben. persze nagyon szigoruan tudnak nezni, az tagadhatatlan.

amikor Rudit setaltatom estenkent, es elmegyunk a parkba akkor is ossze szoktam veluk futni. ugyanis ott treningeznek, haborus helyzeteket szimulalnak mufegyverekkel, teljes felszerelesben. valahogy igy.

persze estenkent vannak ott, amikor mar a nap lement. egyreszt hogy kevesbe zavarjanak minket, civileket, masreszt meg a szimulacio nehezsege miatt. kusznak, masznak, rejtoznek, kisebb-nagyobb csoportokban. aztan amikor csata van, akkor egymasra fogjak a puskaikat es kiabalnak. "BANG! BANG! BANG!" neha vicces, neha idegesito nagyon. 

Eszmé is velunk szokott lenni ezeken a setakon, de altalaban ekkora mar alszik a kabatom alatt a hordozoban. igyekszem elkerulni azokat a helyeket ahol nagy a zaj. amugy nem zavartatom magam, a park a mienk, civileke, oda megyunk ahova akarunk. tegnap este is igy volt. atsetaltam egy ovezeten, ahol eppen keresztulkuszni keszultek a kisuton, a domb tetejen. kb huszan bujtak ki egyenkent a bokrok kozul, magukat a foldhoz szoritva amennyire csak lehet. sisakban, hatizsakkal, jatekpuskaval. 

Rudira meg a fraszt hoztak. barcsak valahogy le tudtam volna fenykepezni. teljesen sotet volt mar, szoval csak annyit erzekelhetet a kutya, hogy hirtelen az ut menten a semmibol elotunik majd' ket tucat teknosbeka es egyre csak jonnek fele. szerencsetlen ossze-vissza rancigalt a porazt es probalt mogem bujni barmi aron. jol megmosolyogtatott. 

ma beteg voltam

lazzal, faradtsaggal es hanyingerrel. Melissa es a ferje Aaron jottek at kisegiteni minket, mert Christyannenek dolgoznia kellett, en meg az agyat nyomtam egesz nap. nagyon jo kepeket csinaltak e gyermekrol a szuper (es szuperdraga) telefonjaikkal.

Eszmé tejtestverei

fel evesen

ma volt Eszmé felszulinapja,

illetve hugom szuletesnapja.  pont fel ev van a ket datum kozott. a hetvegen majd megprobalok egy sziluettkepet csinalni. az a nehezsegunk mostantol ezzel (meg sok minden massal), hogy harman egyutt otthon csak estenkent vagyunk. Christyannenek meg nekem egyszeruen nincsen kozos szabadnapunk.

azert vannak ennek a melonak

igazan pikans reszei. ma peldaul a reggeli eligazitason megtudtuk hogy elozo ejjel valaki nyitva hagyta a csapot a noverkepzo/biologia tanszek harmadik emeleten es lecsurgott a viz a masodikra. elazott nehany iroda, labor, illetve a boncterem. konkretan a ket tetem az asztalon.

oket szerencsere nem nekunk kellett el/fel/kitakaritani (nyilvan erre a csapatban senkinek nincsen kepesitese, csak a fonoknek), de minden mashol igen. minden elazott dolgot, szemetet, lepotyogo vakolatot biohazard zsakokba pakoltunk. ugyanilyen zsakba kerult az a sok torlokendo, amiket a boncteremben hasznaltak a vizzel vegyult emberi zsirok feltorlesere a szakemberek. a boncasztalon ugyanis van egy lefolyo, ami elvezeti a testekbol kicsorgo nedveket. ez sztandard. most viszont egy kis vizesessel is meg lett ez toldva.

a mi reszunk igazabol nem volt nagy szam, kozel sem olyan veszes, mint amire szamitottunk. viszont bekukkantottunk a hullakra ketszer is, illetve mi szallitottuk el a biohazard zsakokat.

delben ingyenebedet kapott a takarito csapat. a fonokom, Tony szokasa egyebkent is az, hogy elviszi neha a beosztottjait kajalni a menzara (nem kell fizetnie ezert persze, ez csak amolyan felsobb vezetesi bonusz). jopofa volt hogy engem elvitt reggelizni is ket oraval korabban,

hogy milyen az uj melom?

haaat,...

2015 februar 5-en, azaz Eszmé Ágota elso nevnapjan

kerult sor az elso gyermekfelugyeletre is. mostantol ugyanis en ket napot vagyok Eszmével (a hetvegem, kedd es szerda), a szomszed Christina pedig egyszer hat orat (csutortok). Christyannenek tobbet kell jarnia munkaba es ezt igy tudjuk megoldani.

Christina nagyszeru szomszed, szereti Eszmét, es gyakorlott babysitter. ket gyereke van, Katrina es Dimitri. kivancsiak voltunk hogyan fog ez zajlani, hiszen megis csak az elso (fel) nap a szulok nelkul. ugy fest, remekul ment!

amin igencsak elcsodalkoztam, az az hogy Eszmé aludt haromnegyed orat a kanapen, es csak Katie sikitasa ebresztette fel. de nem volt se siras, se hiszti, se elegedetlenkedes. ennek valoszinuleg ket oka is van, egyreszt az hogy Christina nagyon szereti Eszmét es o ezzel tisztaban van, masreszt meg az hogy ez a majd feleves lanyka lathatoan boldog, nyugodt es biztonsagban erzi magat.

2015 februar 4.

volt a leghosszabb napunk Eszmével. Christyanne kilenc es fel orat volt el otthonrol! vidam es tevekeny szerda volt ez, siman ment mint a karikacsapas. se kiabalas, se siras, se hiszti. amugy sem fordulnak ezek elo, de erre nem alapozhattam, hiszen ilyen hosszan meg nem volt a gyermek az anyja nelkul. aztan amikor Christyanne vegre hazajott a kis majom majd megzabalta ot. 

(itt nem latszik ugyan, de Christyanne nyaka is ki van szivva durvan. vampir majom!)