a hadjarat a telefonpoznak ellen

(ahogy az evertekeloben emlitettem, tavaly nagyon megszerettem a harper's magazint. itt egy rovid cikket belole, bar lehet hogy a forditast itt-ott rozsdasnak fogjatok erezni.)


"Ugyan mi haszna van ennek?" tette fel a kerdest 1876-ban a New York World nem sokkal azutan hogy Alexander Graham Bell bemutatta az uj talamanyat. A nemzet nem volt kesz a telefonra. Bellt a penzugyi tamogatoi is kertek, hagyjon fel a projektel, mivel kifejezetten ketseges egy befektetesnek tunt. Az alapotlet amin a telefon fuggott - az orszag minden egyes otthonat osszekoto, hatalmas vezetekhalozat, egymastol harminc meterre levo poznakra fuggesztve - sokkal kevesbe tunt kivitelezhetonek, mint az emberi hangot zsinorokon keresztuli kozvetitese.

Az elso idokben a telefon nem volt mas csak ujdonsag. Tiz centert maga Bell demonstralta a mukodeset egy templomban, a helyi korus enek-kiseretevel. Bell rendszerint a "lathatatlan Tom Watson"-tol fogadott egy hivast. Nemsokara a telefon az gazdagak jatekszere lett. Egy bostoni bankar privat vonalat vasarol az irodajatol otthonig, hogy idoben tudja ertesiteni a csaladot, mikor erkezik haza vacsorara. Az elso amerikai telefontulajdonosok kozott volt Mark Twain, de a keszulek nem nyugozte le igazan. "Az emberi hang mar amugy is tul messzire er, ugy ahogy van" jegyezte meg egyszer.

1889-re a New York Times elkezdett tudositani a "Telefonpoznak Elleni Hadjaratrol". Ahogy a telefoncegek poznakat emeltek a haztulajdonosok es uzletvezetok ugy vagtak le azokat sebtiben. Vagy alltak el a jardakat, fegyverrel a kezben. A New Jersey-i Red Bankben, katranyban furdetessel es tollazassal fenyegettek a telefonvallalatok alkalmazottait. Egy biro annak az embernek az ugyeben aki kidontott egy telefonpoznat azzal a magyarazattal, hogy az "ronda" volt, ugy dontott a ferfi nem bunos szandekos karokozas ugyeben. A telefonpozna, panaszkodtak az ujsagok, urbanus metely. A poznakon zsinorok szazai futottak, mindegyik egy-egy kulon telefonhoz. Melletuk pedig telegraf-, aram- es es troli vezetekek logtak. Az egbolt egeszet zsinorok haloztak be.

A Telefonpoznak Elleni Hadjaratnak fontos motivaloja volt az  amerikaiak aggodalma a magantulajdonert es a kozmuveknek valo behodolastol valo vonakodas. Ugyanakkor nagy szerepet jatszott a szenvedelyes puritan esztetikai megszallottsag, azaz zsigeri elutasitasa annak hogy a poznak elcsufitottak a tajkepet. Nehany uj jelenseg - felhokarcolok, szogesdrot - meg inkabb kozponti kerdesse tette ezt. Mindezek mellett pedig meg ott volt a felelem, hogy a tavolsag es annak merteki egyszer csak osszeomolhatnak.

A del dakotai Sioux Falls kozgyulese a varos osszes telefonpoznajanak levagasara utasitott a rendorseget. A wisconsini Oshkosh polgarmestere ugyanezzel bizta meg a helyi rendorfonoket es a tuzoltosagot. Mindossze eggyel sikerult elbanniuk, mert a telefonvallalati munkasok rogvest folmasztak a poznakra. A Bell Telefon Tarsasag ettol kezdve minden egyes felallitott pozna tetejen allomasoztatott egy embert egeszen addig amig a vezetekeket at nem vittek az egyikrol a masikra. Ettol szamitva mar vandalizmusnak szamitott levagni a poznakat. Mindez nem akadalyozott meg egy kozrendort abban hogy kivagjon egy korulbelul otven vezeteket tarto poznat. Egy konzervgyar tulajdonosa pedig arra utasitott az embereit, hogy lapatoljak vissza a foldet a godorbe, amit a telefonvallalat asatott a poznanak, kozvetlenul a gyar epulete ele. Minekutanna ujbol kiastak a konzervgyari munkasok egy halom kovet ontottek a godorbe. Vegul a poznat az utca masik oldalan allitottak fol.


Dacara mindennek, osszesen negy evnek kellett eltelni Bell elso nyilvanos bemutatotol szamitva ahhoz, hogy az orszag minden 10,000 lakosnal tobbet szamlalo varosa be legyen halozva (megha a legtobb varosbol kifele nem futottak vezetekek). 1900-ra tobb telefonkeszulek volt az amerikai otthonokban, mint furdokad.

"Az idot es tavolsagot athidaltuk", hangoztatta egy korabeli hirdetes. Rutherford B. Hayes, amerika 19. elnoke a telefon bevezeteset a Feher Hazba az egyik legnagyobb esemenynek nevezte "a teremtes ota". A telefon, Thomas Edison szavaival, "megsemmisitette az idot es a teret, es kozelebbi hozta emberereket egymashoz."

1898-ban, a Mississippi-i Lake Cormorantban, felakasztott egy fekete ferfit egy telefonpoznara. Majd Weir Cityben, Kansasban, Majd Brookhavenben, es ismet Mississippiben. Majd Holdenvilleben, Oklahomaban, ahol a ferfit "szitava lottek". Danvilleben, Illinoisban miutan folakasztottak egy fekete ferfit, levagtak, felgyujtottak, lelottek es megkoveztek teglakkal. Egy masikat felhuztak egy telefonpoznara Bellevilleben, Illinoisban, ahol tuzet raktak a pozna labanal, majd levagtak a ferfit, leontottek szenolajjal. Ezutan a lincselo tomeg bunkosbotokkal verni kezdte az ego testet, majd vegul darabokra teptek.

A poznakat termeszetesen nem lehet hibaztatni. A veletlen muve mindossze hogy tokeltesen megfeleltek akasztofaknak. Magasak, egyenesek, keresztrud is van rajtuk, mi tobb, kozteruleten vannak. Es persze a keresztfara is hasonlitanak.

A huszadik szazadban tobb mint 200 lincseles-ellenes torvenyjavaslatot nyujtottak be az amerikai kongresszusban, ezek kozul viszint egybol sem lett torveny. Het elnok is lobbizott a lincseles ellen, a Kepviselohaz pedig harom kulonbozo jogszabalyt fogadott el, amik kesobb elbuktak a Szenatusban.

Sheveportban, Luisianaban a verszomjas tomeg felkotott egy fekete ferfit egy poznara, azt kovetoen, hogy megvadoltak azzal, hogy ratamadt egy feher lanyra. "A kest benne hagytak". A georgiai Cummingban a tomeg ugyanigy bant el egy masik feketevel.


Texasban kepeslapot keszitettek egy felgyujtott fekete ferfi akasztasarol, akinek a labat leszakitottak terd alatt, a karjait kicsavartak, majd szen-feketere egettek. A lincseles temaju kepeslapokat udvozleskent vagy elrettenteskent postaztak egeszen 1908-ig amikor is a fopostamester betiltotta oket. "Ezt grilleztuk tegnap" olvashato az egyiken.

"Ha meg kell halnunk" irta W.E.B. DuBois 1911ben "az Isten neveben, vegezzuk ugy mint emberek, nem pedig szenabalak". "Ha meg kell halnunk" irta tiz evvel kesobb Claude McKay "legalabb ne ugy haljunk meg mint a disznok. Pittsburgben, Kansasban, elvagtak egy fekete ferfi torkat, majd felhuztak a holttestet a telefonpoznara. "Eloszor meg dacoskodott a neger" irta a New York Times "de hamar elkezdett konyorogni az eleteert."

A marylandi Cumberlandben a tomeg egy telefonpoznat hasznalt faltoro koskent annak a bortonnek az ostromanal, ahol egy fekete ferfit tartottak rendorgyilkossag vadjaval. Halalra rugdostak, majd huszszor fejbelottek. Mindossze a lelkesz keresere tartozkodtak meg a test elegetesetol.


A lincseles, ahogy arra a tema elso kutatoja ramutatott, egy specifikusan amerikai talalmany. Negy allamtol eltekintve mindenhol elofordultak, roviddel a telefonpoznak feltalalasasa elottol evtizedekkel az elso tengeren tuli telefonbeszelgetes utanig. Leginkabb delen, leginkabb videki kornyezetben. Az eszaki varosokban faji lazongasok voltak. Az East St. Luois-i forrongasok alatt, mikor 500 feketnek kellett elmenkulnie az otthonabol, felkotottek egy fekete ferfit egy telefonpoznara. A kotel elszakadt a test pedig belezuhant az arokba. "Negerek fekszenek minden arokban, sok helyutt egy-egy meterre egymasrol" irta a korabeli sajto.

1921-ben, egy evvel azelott hogy Bell meghalt, a Nemzetorseg negy egyseget hivtak ki Tulsaba, hogy veget vessenek a faji lazongasokat, amik akkor kezdodtek, mikor egy feher no erosszakkal vadolt meg egy feketet. Bell megelte az elso telefonhivast New Yorkbol San Fransiscoba, amihez 14000 merfold rezvezetekre es 130,000 telefonpoznara volt szukseg.

hogyan veszunk autot

amerikaban? ket hete azt gondoltam volna hogy sehogy. penteken viszont felhivta a biztosito Christyanne-t es elmondtak neki, hogyan fognak eljarni.

mivel az autobalesetben C egyaltalan nem volt hibas, ezert a masik sofor biztositojanak kell allnia mindent. egy baleset utan az autot teljesen rendbe kell hozni, fuggetlenul attol hogy a balesetben mi ment tonkre. csak olyan autot engednek vissza az utra, amivel minden rendben van (gondolom ezt jogszabalyok irjak elo). a mi esetunkben mindossze az VW elejebe hajtott a masik, kiutotte a iranyjelzo lampat a jobb oldalon, illetve megkarcolta annak kornyeket.

elvittek a VW-t megjavitani es kozben szolgaltattak nekunk egy nagy es szep Toyota Camry-t, ingyen es bermentve, hogy C tudjon munkaba jarni. mindezt addig amig a mi autonkat meg nem javitjak.
viszont penteken jott a hivas, hogy a javitasok koltsege 3000 dollar fole menne, szoval inkabb megveszik tolunk az autot 3000 dollarert. ez rutin eljaras, illetve az is, hogy mi meg azt visszavasarolhatjuk meghozza vas aron (!), azaz annyiert amennyit egy autoroncsolo fizetne erte. ez pedig kb 600 dollar. mindekozben a (VW autokent kb 2000 dollart er. mar csak azert is, mert par honapja eleg komoly kabrantartasi epizodon esett at.)

tehat a kovetkezot fogjuk csinalni. elfogajuk a 3000 dollart, illetve rogton visszavasaroljuk a VW-t 600-ert. ez 2400 dollar. ebbol megjavitattjuk amit mindenkeppen muszaj, kb 200 dollarert, azaz lemegyunk 2200 dollarra, majd eladjuk az autot 2000/1800/1600 dollarert. tehat valahol 4000 dollar pluszban vegzunk majd. amibol pedig egy ujabb, biztonsagosabb autot tudunk majd venni.

hogy miert ilyen ertekes a VW? azert mert diesel es egy gallon uzemanyaggal 44 merfoldet megy. magyarul (ha jol szamolom) ez azt jelenti hogy ot es fel litert fogyaszt 100 kilometeren. nem tudom hogy ez otthon jo e vagy sem, itt mindenesetre elkepesztoen jo arany, foleg a tobbi benzinehes doghoz kepest.
szeretnenk majd egy hasonlokeppen gazdasagos autot venni, bar az elso megfontolas az, hogy igencsak lathato legyen! nincsen szuksegunk tobb balesetre.

szoval ezek itt a tervek. a szamok jobbara adottak, majd meglatjuk mi jon ki belole vegul.

frissites.

christyannenek volt egy apro autobalesete tegnap, de szerencsere minden rendben. a mellette levo savbol kanyarodott ki egy auto, akibe beleutkozot, szerencsere tenyleg csak minimalisan. a nyaka, a hata, a valla persze nagyon faj (bar ez alapbol is igy volt mostanaban), de szerencsere mas baja nem lett, a fejet sem utotte be, a ov sem rantotta meg tulzottan.
az a furcsa ebben az egeszben hogy harom ev alatt ez a masodik autobaleset, amiben volt es mind a ketto ugyanabban az autoban, illetve mind a ketszer az volt az ok, hogy a masik sofor nem latta az o autojat. sotetzold volkswagenunk van, igy nez ki:

azt hiszem muszaj lesz lecserelnunk nemsokara, mert ez nem egy olyan minta amit kovetni akarunk. oreg ordog egyebkent kb 17 eves, korulbelul 500,000 kilometer van benne, de a motorjat ketszer is ujraepitettek, szoval ugy gurul nagyszeruen, nincsen vele semmi komolyabb bajunk.

az en frontomon: dolgozom a februari rendes, filmfesztivalos munkaval. PIFF, Portland International Film Festival. ez most a negyedik alkalom, lenyegeben mar veteranja vagyok a fesztivalnak. az a baj viszont hogy torokfajos, neha meg lazas beteg vagyok kozben. szeretem ezt csinalni, de talan egyre kevesbe. tavaly nagyon jol jott az extra februari fizetes, kifizette a repjegyem felet. most is gondoltam hogy felre fogom rakni (ez alkalommal az allampolgarsagi vizsgara es az adminisztrativ koltsegekre), de ugy tunik ez ongol lett iden, mert masfel napot mar kiestem a rendes munkambol, illetve egy napot a fesztivalrol (a hatbol) betegseg miatt. valahol a vegen nullszaldosan fogok kijonni, mintha nem is csinaltam volna semmi extrat, de jol lebetegedtem es faradt voltam februarban. hat nem igy kepzeltem, de most mar nincsen visszaut.

a masik dolog ami zavar a fesztivalban, azok az emberek. a sok ontelt, pozolo, okoskodo muveszpalanta, kiver toluk a viz. elegem van a hipszterekbol, oktondiskodo amatoroknek latom oket. szinte gozolni kezd a fejem amikor a kozelmben osztjak az eszt a maguk huszonketeves borzaszto nagy vilagtapasztalataval, anyu es apu penzen autokazva, designer cuccokkal oltozkodve hajlektalanoknak. tenyleg kiver a viz ettol a nepsegtol es a PIFFet minden evben ugy elozonlik, mint a saskak.

nem megy ez mar nekem, leszarom a muveszkedest, meg a vilagmegvalto, -ertelmezo teorizalasokat.

snow day,

ahogy itt mondjak. kesz apokalipszis, a civilizacio tartooszlopai kartyavarkent omlanak ossze. mivel ekkora ho itt 8-10 evente egyszer van, senki nincsen felkeszulve. az iskolak, boltok (koztuk az enyem is), bezarva, akarcsak Christyanne klinikaja. az ettermek kifogynak a kajabol, mert nem erkezik szallitmany, ugyanez vonatkozik az elelmiszer boltokra is, micsoda szerencse hogy felretettunk 10 uveg bort a zombi apokalipszis esetere! mondtam en hogy jol fog jonni.
a tomegkozlekedes, oras kesessel, az autok a jardara vagy a zebrara csuszva, a legtobb utca viszont uresen. akarcsak a mienk. de elobb lassuk magat St Johns-t, nyilvan egy hidas keppel kell kezdeni, meg ha alig latszik is.

ez meg a mi kis utcank a trademark fenyofaval.

szoval Rudit jol pofanspriccelte

egy szuperborz amelyikre rahajtott, mikor kinyitottam az ajtot szerda este, hogy kivigyem a szemetet. ugatas, kiabalas, izgalom, minden amit az ember nem akar este kilenckor a napi igazas utan.

eloszor jot rohogtem rajta! soha nem lattam eddig borzot, hat meg ekkorat, es milyen tipikus hogy a lokott kutyam odarohan hozza, aztan megtorpan mert elkepzelese sincs mi a kovetkezo lepes, a borz kozben mar meg is fordult es lovi a let. aztan meg eliszkol a kerites alatt, kozben rudi tovabbra sem vagja mi a helyzet. abszurd helyzet volt, es a kutya kinevetese tokeletes megoldasnak tunt.

aztan a hazon keresztul attereltuk a kutyat a hatso udvarba, amig kitalaljuk mi a kovetkezo lepes. negy masodpercet toltott a lakasban, de meg harom nappal kesobb is erezni lehetett a borz buzt. azt gondolod tulzok? hat nem baratocskam:
masnap reggel a szomszedok is megemlitettek, ugyanis harom hazzal odebb is lehetett erezni (Shaemus egyebkent azt gondolta hogy valaki biztos sziv a kornyeken, es valoban a borz szaga meg a marijuana elegge hasonlo).

na es ez az amibol a kutya egy egesz adagot kapott pofaba. habzott is a szaja vagy fel oran keresztul (komolyan), mikozben mi probaltuk panik uzemmodban kideriteni, mi ilyenkor a teendo. a nepi bolcsesseg azt tartja paradicsomleben kell mosdatni ilyenkor az allatot. folhivtuk Katrinat, akinek van egy nemkicsit idegesito chiwawa-ja (bogi jol le is baszta egyszer, rudi meg megragta, azota nem mutatkozhatnak egyutt) mert nekik mar tobb ilyen kalandjuk is volt. a megoldas:
szodabikarbona + ecet (amiben gazdag a paradicsomle, innen a folklor)

a helyzet az hogy egy tenyernyi kutyaval ez annyira nem para, fogod, kiszorod a szodabikarbonat a gyurolapra, megporgeted benne a kutyat, aztan belemartod egy nagyobb kancso ecetbe (imadom ezt a szcenariot, egyszeruen imadom), viszont 25 kilo szintizta izom es csont eseteben mar nem ilyen egyszeru a helyzet.

szerencsere Rudi jo kutya. beallitottuk a kadba, raparancsoltam hogy maradjon es maradt, aztan elkezdtuk bedorzsolni mindenet szodabikarbonaval, egesz jol turte. de amikor leontottuk ecettel, na azt utalta. az az igazi kihivas ebben hogy persze a fejen kellene dolgozni igazabol, de azt akarod megovni leginkabb, nehogy a szemebe fusson az ecet. es mellesleg legalabb ketszer kell ezt vegigzongorazni.

buszken jelenthetem, hogy a kutyam a nagy helytallo, igazan szolgaian turte ezt a nem mindennapi tesztet (mar persze a helyzethez merten). aznap ejjel a furdoszobaban aludt szerencsetlen, de mostanra ugy tunik rehabilitalodott a megtort kis jelleme. masnap reggel amikor elindultunk a szokasos setankra, majdnem kitort az elso ajton keresztul, hogy most aztan o jol megmutatja annak a mihaszna borznak. olyan feszult volt hogy csak ket utcaval odebb engedett fel, egeszen addig a borzot kereste a levegoben, aki eddigre mar termeszetesen kodde valt.