ma ket eve,

hogy nem eszek hust. egy ideig nem akartam ezt a cimket magamra akasztani, de most mar semmi bajom sincsen vele: vegetarianus vagyok.

ez az etrend teljesen egyezik a moralis iranytummel, az ivoviz tulhasznalasarol es a klimavaltozasrol kialakult gondolkodasommal mi tobb az izlesemmel is. az egeszsegemre sem artalmas, de ez a fontossagi sorrend vegen van. nyilvan azert mert nincsen semmilyen komoly egeszsegugyi problemam, mig az ivoviz keszletunk kimeritese, a globalis klima szetcseszese mindig a szemem elott van. szilard meggyozodesem hogy a modern mezogazdasag kritikus szerepet jatszik ebben a globalis tragediaban.
nem mintha egy ember dontese hatassal lenne az ilyen az epikus folyamatokra, de jo erzes hogy megteszem a magamet.

34

csin-csin!

2015 09 19-en, azaz tegnap

lattam eloszor, hogy Eszmé megfogja es elhajitja a teniszlabdat amit Rudi ovatosan elhelyezett elotte. no persze nem volt ez igazi hajitas, most meg eppen ott vagyunk csak, hogy Eszmé probalja kitalalni, hogyan kell valamit eldobni. szerencsere sajat magat nem szokta fejbe verni, de leginkabb csak leejti a dolgokat maga melle. tegnap viszont lecsapta a labdat a terasz padlojara, ami pattant egyett es a kutya hamm bekapta. egy pillanat volt az egesz, orulok hogy eszrevettem. jopofa lesz ez, amikor mar majd egyutt jatszanak.

e mellett pedig fadarabokkal szereti etetni Rudit. annak legnagyobb oromere.

mostanaban

nagyon sok minden zajlik. csak roviden:

- elkezdtem a uzleti kepzest. egyelore jol megy, de ez meg csak a masodik het persze. viszont sokat javit a kedvemen es a magaviseletemen, hogy nem csak turom a szemetet, huzom az igat, hanem van valami cel is ami fele hajtok.
- sokat dolgozom az oneletrajzomon, de nem egyedul, hanem az uzleti iskola egyik igazgatojaval, akinek a specko terulete Graduate Business Recruitment and Corporate Partnerships. mostantol elegge eros leszek papiron.
- kozben elkezdodott az iskola ev is, nincs ido lazsalasra, foleg most, amikor mindenki igyekszik megtalalni a maga helyet. par honap mulva sokkal nyugisabb lesz a helyzet.
- Christyanne nemsokara rendesen nekiall munkat keresni, mert a turelme es energiaja vegere ert a klinikaval. egyszeruen szolva hatraltatjak a munkajaban. sok operativ ujitast, szemelyzeti menedzselest, kriziskezelest veges, de az eredmenyei jobbara a kukaban landolnak. ez elsosorban a klinika igazgatojanak, illetve a masik managernek a koszonheto. oket meg nem lehet megkerulni, nem is mennek sehova. Christyanne fog.
- Eszmé szuperul el van a kerben, az utcan, a zoldseges agyasokban, a fuvon, mindenhol. negykezlab spurizik mindenfele meg mindig, ami tok jo.
- azt hiszem az elso magyar szava az volt hogy cipo.
- en vegre bepotolom az elmaradt munkakat a haz korul, amiket apum nem tudott befejezni. furok, faragok, drotot feszitek, polcot vagok, betonozok, fat vagok, esatobbi. most kell meg mielott elered az eso.
- nagyon jo kis nyar volt ez az utcankban. meg jobb lett a kapcsolatunk a szomszedainkkal, Eszme is minden egyes alkalmat meg akar ragadni arra, hogy jatszhasson a gyerekekkel.
- azt meg ami magyarorszagon tortenik, hat azt szomoruan figyeljuk.

dolgoztam az egyetem elnokenek,

Mark Poorman atyanak a hazaban a hetvegen. itt az egyetemnek ket fonoke van. az egyik a dekan, aki az akademiai oldalert felel, a masik meg az elnok, aki az uzleti oldalt viszi. a dekan ugyan nem feltetlenul, de az elnok mindenkeppen a testveregyetemunkrol (Notre Dame)(nem, nem franciaorszagban, hanem itt Indiana allamban) jon. amolyan misszio a papoknak, akik ebbe az egyhazi rendbe tartoznak.

szoval Mark Poorman atya kikoltozott a nyarra, amig felujitottak a haz konyhajat, majd visszakoltozott mult heten. rengeteg mindent eldobozoltak a munkasok, es most en segitettem neki kipakolni. masfel napos munka volt, ahol en voltam a legkisebb beosztasu alkalmazott. a tobbek kozott a managerem, a fizikiai uzem igazgato, a media kozpont igazgatoja, es mas teruleti technikusok segitettek az atyanak ebben az idoszakban. en azert voltam ott, mert a hazvezetok kozul szemelyesen kifejezetten engem kert meg az igazgato erre. ez egeszen komoly privilegium, tekintve hogy a legnagyobb fejesekkel dolgzotam egyutt.
ami viszont meg nagyobb privilegium volt, az az, hogy volt harom ora, amit egyedul toltottem az elnokkel. ez remek alkalom volt arra, hogy illendoen bemutatkozzak es beszelgetesbe elegyedjunk.

beszeltunk az o karrierjerol, az en szemelyes utamrol (mert ugye karrier meg nincsen), arrol hogy o mit tanitott, arrol hogy en mit, a fozesrol, a penzugyi adomanyok felhajtasarol (az elnok egyik legfontosabb szerepkore), az o egyetemerol es az enyemrol, magyarorszagrol, annak tortenelmerol, a jelenkori kihivasairol, esatobbi. Mark atya nagyszeru jellem, kozvetlen, szereny, nagytudasu es kedves. nem pici dolog ez, hiszen o egy olyan uzleti vallalat (mert hat a maganegyetemek itt kifejezetten uzleti jelleguek) feje, aminek evi 170 millio dollaros gazdasagi hatasa van Portland varosara. ez 47,5 milliard forint.

azon a szinten, amin o mozog tipikus protokoll ajandek egy uveg meregdraga bor. volt is negy kartondoboznyi bor, a negy doboz borospohar mellett. az atya viszont nem nagy ivo, szoval kicsit ugy erzi, hogy pazarlas ra aldozni ezeket a borokat. visszautasitani viszont nem engedi a protokol. mutatott helyi borokat, mutatott olyat, amit a Notre Damerol hozott magaval, illetve mutatott egy uveget, ami bortasakaban volt. ezt az uveg bort a volt oregoni szenator, Mark Hatfield ozvegyetol kapta ajandekba. a kuriozum benne az, hogy egy del francia orszagi boraszatabol szarmazik, ami egykoron a katolikus egyhaz papajank volt szekhelye. vagyis ez volt a papa boraszata.

masnap pedig, amint befejeztuk a munkat, nekem adta.