Sunday, October 27, 2013

majdnem minden vasarnap

azzal kezdjuk a napot hogy vegighallgatjuk a The Velvet Underground & Nico albumot. londonban, magyarorszagon, portlandban. ezt a lemezt egyebkent a Jambalaban, a kelet londoni buddhista kozpont charity shopjaban vettem, ahol egy baratom (sokszor ugy gondoltam hogy a legoregebb baratom) a 65 eves Andy Kirk dolgozott. egy fontert engedte hogy megvasaroljam. nem voltam biztos benne hogy mit veszek, a nevet akkor mar hallottam, de a zenet meg nem ismertem. mindenesetre Andy gyozkodott, hogy ezt nem fogom megbanni.

most szombaton, amikor a dokkban dolgoztam bejott egy cd, a best of the velvet underground. meg is hallgattam, jo hangosan, lathatoan se az utcan setalokat, se az adomany hozokat nem zavarta, hogy az episzkopalis szervezet jotekonysagi boltjanak garazsaban kiserleti pszichedelikus rock bombol, Lou Reed meg prostituciorol, heroinrol es mindenfele szexualis devianciakrol enekel. nem minden szamot ismertem, de 18bol 12 track elso albumukrol volt, azaz arrol, amit most mar kivulrol fujok, amivel egyutt enekelek a magam botor modjan.


ma, 2013 oktober 27-en vasarnap meghalt Lou Reed.
koszonom, koszonjuk a zenet!

Thursday, October 24, 2013

amugy is nagy rajongoja vagyok az osznek

de ez az idei talan eddig a legkellemesebb itteni. sokszor hianyzik az otthoni, szaraz, szines, napsuteses, szeles osz. itt ugyanis altalaban oktober elejetol majusig esik az eso nhany pici szunettel. eddig viszont iden tokeletes idonk volt. sot talan egeszen okt vegeig az lesz. mivel ket folyo kozott vagyunk all a kod reggelente az utcakon. ekkor szoktam rudit setalni vinni es ma reggel vegre beugrott, hogy akar meg is orokithetnem ezt a hangulatot. hat, ime:




(latjatok, ahelyett hogy megmetszettek volna a fat, lejebb hoztak a stoptablat!)


Tuesday, October 22, 2013

vettem egy viragtartot,

ami szerintem nagyon tetszene a kesztolci mamamnak.


izgalmas hetvege

volt ez. szombaton fel muszak utan haza tudtam jonni, mivel siman elengedett a fonok mikor kertem. csak kesobb mondtam el magat az okot, ami ez volt: Beth az igencsak kozeli baratunk most elutazott euoropaba 3 honapra. Anglia, Irorszag, Nemetorszag es Romania. dolgozni fog, illetve nyaral is kozben. viszont ebben a dontesben fontos resze volt Edward halalanak is (42 evesen).

tartottunk itt, minalunk bucsubulit aznap (szombat) este. kepek nem keszultek, mert a barataink kozott van tobb transznemu is, akik nem szeretik, ha kepi dokumentacio keszul roluk. megertem teljesen, vagyis tudom, hogy tiszteletben kell tartsam a keresuket. nehez elet ez, meg amerikaban, meg eszaknyugaton is. egyebkent jellemzoen fiubol lannya valtozasrol van szo (lanybol fiut tenylegesen csak egyet ismerek)

anyway, szoval jottek vagy 15-en, nagyszeru kis este volt, mindig jo erzes, amikor hatan heten zsufolodnak a konyhaban, mikozben Christyanne fozi a vacsorat (gombakremlevest, salatat delikata tokkel es granatalmaval), en meg toltom a poharakat, porgetem a lemezeket, illetve felugyelem a tuzet az elokertben, Rudi meg bujik az emberekhez. jo muri volt ez is, azt hiszem a hazunk tokeletesen alklamas arra, hogy vendegeket lassunk.

masnap nagytakaritast tartottunk, kivittuk Beth-t a repterre, majd este Attila es Allie jot at vacsorara most eloszor. Attilaval par hete talalkoztam eloszor, erdelyi srac, aki het eve van itt, Allie meg a San Fransiscoi baratnoje aki most koltozott ide. Attila egyebkent epitomunkaskent dolgozik, egyreszt csapatban, masreszt maganvallalkozokent is. kepzettseget tekintve viszont klasszikus muzsikus Kolozsvarrol, aki 16 even keresztul tanulta a hangszeret. igazabol el is felejtettem megkerezni, hogy mi volt az pontosan, ugyanis mostanra o is olyan messzire sodrodott az eredeti tervtol mint en a filmtol. mellesleg nemreg o is volt otthon, es nagyon hasonlo tapasztalatokkal jott vissza az enyeimhez. gondolhatjatok milyen erdekes egy korombelivel osszeismerkedni, aki lenyegeben ugyanazokkal az emigracios kihivasokkal szembesul mint en, mind praktikus, mind elvont ertelemben. neki is atalakitas alatt van a haza es otthon fogalma (mellesleg Gunnar is visszajott Izlandrol, szinten ilyen tapasztalatokkal).

nekik nem csak tuzet csinaltunk kint, hanem foztunk is rajta gulyast. aznap este nehezen indult be a tuz, es egy kicsit aggodtam is, hogy na tessek, Attilaek megerkeznek aztan jol le fog iskolazni az erdelyi ficko tuzrakasbol. ami vegul nem igy lett, mert 1) kestek egy kicsit, 2) csak par percre volt aggodlmam, 3) kiderult hogy attila varosi gyerek, es nem volt rokonuk videken. a szulei lenyegeben olyan elit, varosi nevelesben reszesitettek hogy a sajat kis lazadasa az volt, amikor egy ido utan elkezdett kirandulni. es itt jon a meg ennel is hihetetlenebb resz: eleteben ketszer evett gulyast.

szerintem az erdelyiekre ugy szoktunk gondolni altalaban, mint a magyar oshaza oszloptartoira. ebben a romantikus kepben mindig valami falut, allatokat, sok erdot gondol el az ember. erre itt es most talalkozok egy sraccal, akinek az elete sokkal inkabb hasonlit egy budapestiehez. nagyon erdekes volt ezt latni, mar csak azert is, mert nem tudtam hogy mire szamitsak, amikor meghivtuk oket. ugyan beszeltunk elotte az uzletben, de sosem tudhatja az ember mekkora magyar a masik, milyen komolyan es buszken veszi a nemzetiseget. en, meg ha gyujtok is magam kore nehany magyar dolgot (eros pista, gulyasbogracs, magyar temaju WW1-es plakat, szodasszifon, stb), nagyon kritikusan gondolkodom a magyar identitasomrol, egyaltalan arrol hogy miben all a magyarsag (ahogy ezt az elmult par posztban olvastatok is). kiderult Attila hasnoloan van ezzel.

remek este volt, eszre sem vettuk es elmult ejfel. Attila valoszinuleg fog nekunk tudni segiteni amikor a hazban munkara van szukseg, vagy egyaltalan csak a jelenlegi allapotok kiigazitasara. mondjuk a lepcso rendbehozasara, ugyanis az ahogy itt mondjak "is not up to code", azaz nem nem felel meg az epiteszeti szabalyoknak.

masnap reggel kilenckor jott egy lakasfelbecsulo, aki miatt a csomot takaritottunk, rendezkedtunk a hetvegen. azt akartuk hogy a legjobb arcat mutassa a kis hazunk. miert?, ezt nemsokara elmondom.

majd mikor ennek vege lett, elmentunk C munkahelyere, nekem egy vizitem volt, o dolgozott egy kicsit, hazafele menet beugrottunk egy uj lemezboltba es vettem egy EP-t, amit mar evek ota kerestem.


otthon meg egy masfel oras szieszta utan, megint nekialltunk a haz koruli munkaknak. mig C ez elokertet rendezgette, en a haz melletti fat metszettem meg durvan. megkerdeztuk a szomszedot, semmi kifogasa nem volt ez ellen. ablak mellett van a fa, es igy sokkal vilagosabb lesz a haznak azon az oldalan. tehat lassuk hogyan nezunk most ki.






Thursday, October 17, 2013

mar csak azert sem volt szuletesnapi

buli, mert igazabol en azt mar megtartottam otthon. annak a harom hetnek az utolso hetvegeje vegul is volt kicsit bujtatva.








Wednesday, October 16, 2013

esemenydus szuletesnap helyett

iden csak magunk voltunk. semmi kulonoset nem terveztunk, mindossze annyit, hogy meglatogatjuk Edward szuleit. masfel napra mentunk, egeszen kellemes kis kiruccanas volt, sokat beszelgettunk rola, megmutattuk nekik a St. Johns-i megemlekezesrol keszult egyoras filmet. ott kb szazotvenen voltunk jelen. egy hotelban aulajaban zajlott ez, volt musor, amiben heten, Edward legkozelebbi baratai beszeltek. az egyik en voltam, sot Rudi is velem volt, ugyanis a hotel managerei beengedtek ot is.
amirol a dvd nem szolhatott az az ezt koveto nagy vacsora es ejfelig ivas Edward kedvenc kocsmajaban, a Leisureben (itt vezette kedd estenkent a trivia vetelkedoket). errol csak meselni tudtunk a szuloknek, szamukra ez a vilag olyan tavoli, hogy most mar vegul is megismerhetetlen. 350 kilometerre az otthonuktol, ami egy elegge konzervativ, szuklatokoru, intolerans hely. kicsit aggodtunk is amiatt hogyan fogjak venni azt hogy ezen a megemlekezesen teljesen termeszetes volt hogy Edward homoszexualitasarol is beszeltunk, hiszen ez volt az enjenek az egyik leginkabb meghatarozo oldala. a masik meg a hatalmas, lexikalis tudasa. megint masik meg a mesteri vendeglato, a mindig jo tanacsokat ado, a mindenbol viccet csinalo, a mindenkit tenyleg megolelo nagymedve mivolta. egy szo mint szaz, Edward sokkal tobb volt, mint amit otthon magabol latni engedett. nekunk azt mondta mindig is, hogy a szulei tisztaban vannak vele hogy meleg, de az anyjaval sosem beszeltek errol. biztos vagyok benne, hogy jo volt nekik latni, mennyi embernek, milyen sokat jelentett a fiuk. illetve talan azt is hogy milyen teljes ember volt.

amiert megis kulonleges volt ez a kirandulas (eltekintve attol hogy Christyanne 700 kilometert vezetett) arrol kepeket is csinaltam. csaladi emlekhelykent Edward szulei hat meretes oszlopot allitanak fol egy korben a a to mellett a kabinnal. abbol ketto az oveke, harom a gyerekeike, illetve egy az egyik unokae. ok negyen mar mind meghaltak, csak a szulok elnek. az elso termeszetesen Edwarde volt.











ugyan ezt nem latni, de en foldeltem be az oszlopot (persze ehhez le kellett tennem a fenykepezogepet, meg a pohar whiskyt). amit szinten csak alig latni, az az hogy Lee, Edward apja a traktoron, egy felig elszivott cigarettat dobott be a godorbe, az oszlop labahoz (3. kep). en ezt nagyon helyenvalonak talaltam, hiszen Edward is elszivott napi egy dobozzal.

and now he is going out with a smoke.

Thursday, October 3, 2013

veget ert a Breaking Bad

es teljes bizonyossaggal mondhatom, ez volt legjobb TV show amit valaha lattam. nagyszeru abban a korban elni, amikor a televizios szorakoztatas csucsra jar. walter white torteneteben es annak elmeseleseben nem volt kompromisszum, nem volt megfutamodas. vegtelen hala es koszonet a batorsagukert, a kitartasukert es a maximalis teljesitmenyukert!


good night walter white, good night heisenberg