a buszon par hete

volt negy lany. fiatalok, talan 20 evesek is alig lehettek. egy babakocsi volt veluk, elottem ultek valamivel, sokat nem lattam de ami igazan furcsa volt az az hogy hallan sem hallottam oket. vagy fel rat utaztak a buszon egy hangos szo nelkul. mikor folszallt harom masik lany. azok bericsajzotak az egesz utasteret helyettuk is, de ez joval kevesbe volt erdekes mint ez a negy fiatal lany. ugy tunt mintha valami komoly tragedian mentek volna keresztul, csak nehany szot szoltak egymashoz, azt is halkan, sokkal inkabb figyeltek maguk ele vagy igazitottak a babakocsit egy kicsit.

egy ideig azt hittem hogy valamelyikuk terhes volt, szult es feladtak a babat adoptoptalasra, most pedig mennek hazafele. aztan amikor leszalltam meglattam hogy a pici baba veluk van. nem tudom nem azt gondolni hogy ez volt az elso ut haza a korhazbol. meg ha logikusan azt is kellene gondolnom, hogy a szulok viszik haza az ember lanyat es annak ujszulott gyermeket a korhazbol normalis esetben. persze nem minden eset normalis, noha a lanyok egeszen normalisnak tuntek (se szegenynek, se gazdagnak, se bolondnak, se zseninek). 

azota tobbszor is eszembe jutottak es meg mindig azt gondolom hogy ez lehetett a hazaut a korhazbol. a szoke, rasztatincses lany (az anyuka), az ujszulott es a bajtarsak. talan mindenki valami mason, de talan mindannyian a felelossegen gondolkodtak. az hogy az apa hianyzott a tarsasagbol, nekem ezt tetszik alatamasztani.