november ota 18

allasra jelentkeztem. ez talan nem hangzik soknak, de nagyon megvalogatom oket. ne legyen messze (az elozo munkahelyemre es onnan haza napi 2 es fel orat buszoztam), ne legyen olyan munkaltatonal, amit megvetek, legyen elorelepesi lehetoseg, legyen egeszsegbiztositas, a hetvegem lehetoleg hetkozben legyen, hogy otthon tudjak lenni Eszmevel vagy fizessen annyit hogy Christyannenek ne kell dolgoznia.

a 18-bol egyre hivtak be, amire fol is vettek, azota is azt csinalom. ezzel a munkaval a professzionalis karrierem (ami persze igazabol nincs is), hatalmasat botlott. viszont elvallaltam, mert volt egy csomo jarulekos pozitivuma. kozel van. egyetem. egeszsegbiztositas mind a harmunknak. esetleges elorelepesi lehetoseg. egy icipici kereset novekedes.
amiota itt vagyok, szinte minden nap nezem az egyetemi allaslehetosegek. jelentkeztem is negyre eddig. egy meg fuggoben van, de a tobbire be sem hivtak interjura. vagy tuljelentkezes miatt, vagy azert mert megvolt mar a kiszemelt jelolt.

ugyan jobb helyzetben vagyok, mint a thift storeban voltam, de ettol fuggetlenul nagyon, rettenetesen elkeserito, hogy a mennyire sikertelen ez az allaskereses. mindegyik allas amit megpalyaztam a kepessegeim korlatain belul volt, nem kellett hazudnom a motivacios levelekben, nem kellett masnak tettetnem magam mint aki vagyok.

ez az utolso esett a legrosszabbul. az egyetemen jelentkeztem egy media services specialist allasra, azaz hang es videotechnikai allaskorbe. vetitesek, hangositasok, az A/V technikai kolcsonzo (kamerak, mikrofonok, lampak, fenymerok, stb) futtatasa, a felszereles kiszallitasa, es mas ilyenek. lenyegeben az az allas amit harom eve a NW FilmCenternel csinaltam, meghozza egesz jol. minden kepesitesem megvolt hozza. ugyanakkor biztosan voltak masok, akik nalam nagyobb tudassal jelentkeztek, tobb ev tapasztalattal, vagy valami extrat is hoztak magukkal.
nekem viszont ez volt az az allas amihez a legtobbet es a legoszintebben tudtam folajanlani. ezen kivul pedig az egyik jobaratom, Allen, beszelt az allas meghirdetojevel, beajanlott. en meg egy teljesen szemelyre szolo motivacios levelet irtam, ennek a fickonak, a media szakosztaly vezetojenek cimezve. korabban be is mutatkoztam neki, amikor talalkoztunk a campuson es mondtam, hogy jelentkezni fogok hozza allasra. ugy ereztem jo benyomast keltettem. a fonokeim pedig valoszinuleg jo ajanlast adtak, vagy adtak volna.
ugyanis ez alkalommal sem jutottam el az allasinterjuig. valamelyest fol voltam keszulve erre a csalodasra, legalabbis ugy gondoltam hogy fel vagyok. de nem voltam. nagyon gyomron vagott. majdnem elsirtam magam duhomben.

a pozicio szemelyre szabottsaga miatt, ugy erzem jogosan gondolom hogy ez volt az az allas a amihez a legtobbet tudtam vinni. mire szamitsak a kovetkezoben, olyan allasoknal, ahol mindig toriztanom kell egy kicsit a valosagot azert hogy beleferjek a minimum elvarasokba?  nyilvan ennel csak kevesebb sikerre, negativabb eredmenyre.

de hogyan vonok ki a nullabol?
 
mit mond ez az egesz rolam? azt hogy semmire sem vagyok alkalmas? mindossze arra eleg  az iskolazottsagom hogy ne magyarorszagon gorcsoljek, hanem itt? hogy csak lefele tudok mozogni a karrier letran? filmkozponti recepcios, adomanyi elado, egyetemi takarito, hova tovabb? hogy ez a folyamat teljesen elrozsdasitja az eladhato, "szakmai" kepesiteseimet, az adottsagaimat, hiszen egyre kevesebbet es kevesebbet kell hasznalnom beloluk? talan megis baj az, hogy bevandorlo vagyok? vagy egyszeruen csak az hogy itt az ideje elkezdenem hazudni az oneletrajzomban es a motivacios levelekben?

nem tudom mit gondoljak, harom palinka utan sem lettem okosabb, csak meginkabb nyomorultul ereztem magam. christyanne sem tudja miert van ez. azt latja hogy nalam sokkal gyengebb kepessegu amerikaiak es bevandorlok egyarant vannak jo allasokban. a szomszedaink sem ertik, bar ok sem buszkelkedhetnek.
az egyik egy gepeszernok, aki a haditengereszetben egy nuklearis tengeralattjaron szolgalt, most meg ipari mosogepeket javit egy gyartelepen es utalja. a masik egy komoly kapcsolati haloval rendelkezo jogasz, akinek megszunt a poziciojat masfel eve, es az sem segit rajta hogy meg a varoshazan is vannak haverjai. munkanelkuli. egy ketgyerekes anya meg gozeroval gyakorolja az programozast es abban remenykedik hogy majd fel ev mulva amikor visszamegy a munkaeropiacra ez segiteni fog. megy is neki, de nem kiemelkedoen. majd meglatjuk szamit e valamit.

szoval nem egyedi sztori az enyem, de mivel a sajatom, ez faj a legjobban. aludni sem birtam aznap amikor ezt a legutobbi vak elutasitast megkaptam. az valamivel jobban esne ha egy interju utan mondananak nemet, mert akkor legalabb mar bemutatkoztam volna, el tudnak helyezni egy rangsorban. ezt en is jobban elfogadnam, nyilvan vannak nalam sokkal alkalmasabb emberek minden egyes allasra. de az kikeszit, hogy meg a rangsorolasig sem jutok el. hogy barmifele felbecsules nelkul kerul a jelentkezesem a kukaba.

egy jo dolog van ebben a legutobbi elutasitasban. az hogy ennyire mar biztosan nem fog fajni semmi.