ziggy

mutatom Eszmenek a Ziggy Stardust lp-t, kerdem tole ki ez? mar sokszor beszeltuk hogy ez a David Bowie bacsi. most nem emlekzett, ugyhogy en mondtam ujbol. aztan feltettem porogni, mire azt mondta:

- David Bowie, he makes good musics.

kaptam ket Pentax

objektivet az egyik utcabeli ismerostol. regi, analog lencsek. mar egy eve adta ezeket ide Jonesy, de csak par hete probaltam ki oket. az egyik egy makro, a masik meg egy 135mm-es prime lencse, azaz nem lehet vele zoomolni. ezek altalaban elesebbek mint a zoom objektivek. ultem veluk az elokertben, es szerencsem volt, mert epp arra jart egy kolibri.

a makroval is csinaltam egy kepet, de ezt azert meg gyakorolni kell. 

Lenke elso honapja

harom es fel hetesen

Lenke at tudja magat lokni a hasarol a hatara. C mar tobbszor latta, en meg csak egyszer ma reggel.

a masodik het

mar egeszen maskent indul.

az elso het

el is telt. Lenkevel nagyon konnyu volt, Eszme viszont kedden lazasan jott haza az iskolabol es folyt az orra. ha Lenke ezt elkapja (taknyos lesz), akkor nem tudna levegot venni cicizes kozben. es mast igazabol nem is csinal mostanaban. na, jo alszik is.

igy hat Eszmenek, Eszmevel nagyon nehez volt ez a het. jo sokat kellett rendszabalyozni ot, mikozben pont ilyenkor a legnehezebb (amikor beteg), foleg azzal megspekelve hogy Christyanne mar honapok ota mondta neki, hogy amikor Hugi megszuletik, majd barmikor osszebujhatnak harman. hat pont ezt nem lehetett, sot minden egyes alkalommal meg kellett mosnia a kezet, ha hozza akart erni, vagy egyaltalan kozeleben lenni Lenkenek. volt sok hiszti es siras. szomoru, hogy igy indult az eletunk uj szakasza.

Lenke viszont siman ataldudta ezt a sok dramat. igazi profi alvo egyelore.

Lenke Villő

is otthon szuletett, akarcsak Eszmé. de ez egy sokkal gyorsabb, es valamivel konnyebb szules volt mint az elozo.

mult vasarnap az egyik babaasszony meglatogatott minket, es elkezdtuk merlegelni, hogy talan itt lenne az ideje meglekelni a magzatburkot. amikor ez magatol tortenik, akkor "megy el" a magzatviz. nem voltunk meg pont a 42 het hataraban (ha azon tullendulunk, akkor muszaj korhazban szulni), de mar sok nem is volt hatra, ugyhogy ugy dontottunk, hajra!

elegge erzekeny egy muvelet ez, nem  is ment konnyen. haromszor szaladtunk neki a zsak kibontasanak mire vegre sikerult. ez delutan het korul volt, es a babaasszony azt mondta, hogy szerinte ejjel ketto korul fog komolyan beindulni a vajudas. ez igy is lett, bar mar este tiztol mozgolodott Christyanne a kanapen. filmet neztunk, Jim Jarmusch Patersonjat a nagyszeru Adam Driver-rel. kesobb, ejfel korul mar mericskeltem neki a szulofajasok idotartalmat es koztuk levo szuneteket. egykor pedig hivtuk a Catherine-t, a vezeto babaasszonyt, hogy tenyleg itt az ido.

a vajudas elso intenziv szakaszat Christyanne a kadban toltotte, sok nyoges, reszketes es siras kozepette. ezt igy, masodik alkalommal, mar nem is volt olyan meglepo nekem. tudtam mi lesz a rutin, nem paraztam egyalatalan. egyertelmuen konnyebben mentek a dolgok mint legutobb. akkor egy ponton Christyanne annyira kimerult (az 36 oras vajudas volt), hogy deliriumba kerult es halandzsazni kezdett teljesen erthetetlenul.

ami persze mas volt, az az hogy Eszmé  felebredt ejfel-egy ora korenyeken, es eselyes sem volt, hogy viszamenjen aludni. felkeszitettuk a szulesre, de persze aggodott, amikor latta hogy Mommy izzad es szenved a kadban. egy kis gondolkodas utan (atvigyuk -e a szomszedba?), ugy dontottunk, hogy inkabb nezzen rajzfilmet a kanapen. Kipper a kutya megnyugtatta Eszmét, de kozben neha kijott, hogy megnezze mi van Mommyval. aztan gyorsan spurizott vissza az iPad moge.