amikor barkacsolok

a gyermek mindig ott akar sundorogni korulottem. ahogy kinyitom a garazs ajtot, mar slisszan is befele. ha a kert masik vegeben van, akkor is meghallja a lakat zorgeset, az ajto nyikorgasat, mar szalad is, hogy be tudjon ferkozni a szerszamaim, a csavarok, a szogek es mas veszelyes dolog koze. eleinte ez frusztralt, mert nagyon nehez volt igy barmit is csinalni, de mostanra hozzaszoktam.

Bebop es Rocksteady nonek mint a gomba az esoben, ugyhogy a kacsahazzal sietni kell. a munkat probalom ugy idoziteni, hogy minden mericskeles, vagas keszen legyen, amikor a gyermek a kornyeken van, es mar csak furni kelljen. ebben Eszme segit is, adogatja nekem a csavarokat, neha meg be is teszi oket a kifurt menetbe, sot arra is meg tudom kerni, hogy most ne a barna(nagy), hanem a fekete(kicsi) csavart adja. persze akkor is nyomja a kezembe a csavarokat, amikor nincsen ra szuksegem, de talan nemsokara ez alabbhagy majd.