ez volt az elso sztori

amit olvastam Henry Rollinstol. a Fontos magazin egyik szamaban jelent meg (mindossze talan nyolc szam ha volt, mielott csodbe mentek), forditasban termeszetesen. doltem a rohogestol! es most ime az eredeti felvetel.

es akkor vegre, ime a hatso kert

ezzel pedig be teljes el is erkezunk a udvari kortura vegehez. ennel tobb kertunk mar tenyleg nincsen.

az oldalso kert

hat ezen rohadt sokat dolgoztam. ma reggel igy nez ki. az ot emelt agyasbol harom be van vetve, fel van toltve a szuperfolddel meg a szuperkomposzttal.  az aljara, legalso retegnek azt a foldet csempesztem be amit a munkasok kikapartak, es teljesen kulon lehetett valasztani a betontol. ez az emlitett 4 tonnan felul van, de legalabb el tudom bujtatni.

innentol pedig a (valamelyest elhanyagolt) krumpliagyas kezdodik:

es akkor ime a beton

szoval a jardat kijavitottuk. borzasztoan sok maradek tormelek maradt viszont utana. jeremy es en kiraktunk egy hatalmas kupacot a kocsibehajtora. aztan jottek a munkasok, nem talaltak elegnek, ugyhogy ok is kikapartak meg egy kisebb kupacot. ebben mar inkabb fold volt nemi betontormelekkel omlesztve. no ezt raraktak a mi kupacunkra. aztan mikor vegeztek, es volt meg maradek beton keveroben, amivel nem tudtak mit kezdeni, hat raontottek a kupac foldes retegre. borzasztoan ocsmanyul nezett ki sokaig, azt sem tudtuk mit fogunk vele kezdeni. mert hat az elszallitas nem volt benne az uzletben (ami igy is 650 dollar helyett 1000 lett a vegere).

ez ket honapja tortent. vagy mar annal is tobb. ha a szemetbe szallitottuk volna ki, az hatalmas penzekbe kerult volna. viszont talaltunk egy beton ujrahasznosito telepet! ahol szepen feltorik a darabokat es viszik epitkezesekre. a szemettelepi ararany az kb 100 dollar per tonna lett volna. ez 4 dollar per tonna. szerintem kb 4 tonna betonrol beszelunk. ebbol mostanra 2-ot elszallitottunk ismerosokkel (hoho, benne is volt vagy 10 dollarban) valamennyit meg behordtam a pincebe, ahol szepen toltom fel vele a talajt, ugyanis az nincs lebetonozva. ergo a ragcsalok ki be jarkalnak. szoval kb 2,5 tonnatol szabadultunk meg eddig. a maradekot pedig sikerult ket szep kupacba szednem. most itt tartunk:

hat nem gyonyoru?

ez itt gunnar

kepe, ami megjelent a national geographicban.

van itt egy izlandi cimboram,

Gunnar Heidarnak hivjak. animacios kameraman. dolgozott a fantastikus mr foxon, a wallace es gromiton, es a portlandi keszitesu paranormanon. azert ez nem piskota, ugye? mellesleg borzasztoan jo fej is, muvelt, intelligens, eros es atgondolt velemenye van a vilag dolgairol.
leginkabb az amerikai es az eu-s politikai tortenesekrol szoktunk beszelni, abszolut egy huron pendulunk. ugyanazokhoz a konkluziokhoz erkeztunk szamunkra fontos temakban. peldaul egyikunk sem erti, hogyan lehet az hogy a nemzeti radikalisok (akar magyarok, izlandiak, amerikaiak, vagy barhonnan mashonnan) kepesek osszeegyeztetni a abortusz betiltasanak koveteleset az elet szentsege miatt a halalbuntetes kovetelesevel. kb ugyanez a meleghazassag kapcsan is. koztudott, hogy a hazassagok legalabb fele valassal vegzodik. az hagyjan, azt is tudjuk, hogy a legtobb valas amerikaban az ugynevezett Bible Beltben, azaz a szocialisan abszolut konzervativ Bibliaovezetben van. (cikk). borzasztoan erdekes egybeeses, hogy akik a hazassag (ismet) szentsegenek legnagyobb szoszoloi, azok veszik ezt a legkevesbe komolyan.

elszaladt velem a lo, nem ez a lenyeg, bar azt azert jolesik leirni, hogy Gunnar pontosan az a fajta europeer entellektuel, akivel en pillanatok alatt ossze tudtam baratkozni, itt a nagy idegenben. filmes is.
ahogy az en esetemben, ugy az oveben is Portland mostanra teljesen kiverte a biztositekot. nincs munka, fokent tisztessegesen fizetos filmes munka ebben a varosban. kesz rohej, de Gunnar meg ilyen referenciakkal a hata mogott sem talalt semmit nyolc honapon alatt. ahogy en, ugy o is beprobalkozott meg az egyetemen is, nulla visszakeresessel.

o is beleunt az ostoba mokuskerekbe, a nincstelensegbe, az allando letbizonytalansagba. hazamegy izlandra, ahol mar ket konkret allast is ajanlottak neki egy het keresgeles utan.

hosszabban is belemehetnek ebbe a sztoriba, de azt hiszem nem szukseges. ami szamomra ebbol fontos, az hogy nem en vagyok az egyetlen aki harminc folott egyszercsak hatat fordit a filmkeszitesnek, es ezzel hirtelenjeben egy hatalmas terhet dob le a vallarol.

mellesleg Gunnar egy Berlini fenykepe lesz penteken a nap kepe a National Geographic oldalan.

talan mar hat eve is van, hogy letettem a karoramat.

azt hiszem valamikor az egyetem vege fele tortent. nagyon szerettem, de vegul foloslegesse valt. resze volt a "stilusomnak" mar ha lehet azt mondani hogy nekem valaha is (foleg az egyetemen) volt stilusom.

azotan telefonon nezem az idot, az internetet, az ebayt, meg a tobbi technikai csodat. par hete viszont talaltam a boltban egy orat ami borzasztoan megtetszett. folvettem kiprobalni es azota is hordom.
az esztetikumon kivul ket aprosag van, amit nagyon szeretek rajta. egyreszt az hogy nem fem, bor vagy mubor a szijja hanem sima textil, masreszt pedig azt hogy nem kell bele elem, hanem ugy manualisan kell felhuzni. meghozza minden nap. ez pedig mostanra igazan kellemes rutinna notte ki magat.

ime az uj oram: