epikurosz megmondta a tutit

(innen)

pontositas

az idei hazamenetel  terve tenyleg valoszinu, de igazabol csak ram vonatkozik. Cnek nem lesz erre modja sajnos, meghozza a kutya miatt. nem hagyhathatjuk ot itt egyedul mert abba szinte teljes bizonyossaggal beleveszne. nagyon oreg mar a dingo, pelenkazzuk is egy hugyholyagfertozes miatt, meg hat amugy is kicsit szenilis mar. szoval semmi szin alatt nem hagyhagytjuk mar magara.

ergo ha, vagyis most mar egyre inkabb ugy tunik, amikor en hazautazok az iden par hetre, akkor christyanne itt fog maradni vele.

ket eve ilyenkor majdnem ugyanitt ultem

a muzeum vevopultjanal. csak eppen egy masik szekben, masik monitor elott. akkor ert veget az elso amerikai munkam, az evi rendes PIFF (Portland International Film Festival). iden is itt dolgoztam annyi kulnbseggel, hogy akkor semmi mas dolgom nem volt, most meg mar ugye rendes munkam is van mellette, azaz az elmult harom hetben minden egyes nap dolgoztam. ott a heti negy es fel muszakot, itt meg a heti ket es felet.eloszor tok jo otletnek tunt, hiszen most februarban meg tudom keresni a hazalatogatasra szolo repjegy felet. es ez igy is van kb, bar persze nem tudom pontosan mennyibe fognak kerulni a jegyek. viszont amire nem szamitottam, az az hogy ilyen piszok faradt leszek a vegere. az hogy egy filmet sincs idom megnezni a fesztivalon, hat az mar egy cseppet sem zavar.

kozben mas dolgok is tortentek persze. peldaul a stressz es a faradtsag miatt reg nem latott mennyisegu ekcema van a kezeimen. ez gondolom a kovetkezo ket hetben el fog mulni.

ami a hazunkat illeti, vegre tettunk egy lepest elore, hivtunk egy villanyszerelot, aki elrendezte a villanyvezetekeinket ugy, hogy most mar csak a maszekot varjuk vissza, befejezni a maradek 10%-nyi munkat.

Christyanne pedig manager lett a munkahelyen. ez igen jo fejlemeny, mind anyagiakban, mind idovel idobesztasban, illetve munkahelyi stressz csokkentesben. ugyanis az elozo manager elegge lustan es felelotlenul allt a feladathoz, de annyira, hogy lenyegeben az elmult fel evben ketheti rendszeresseggel konyorogtam a draga felesegemnek, hogy hagyja mar ott ezt az egeszet a picsaba es keressen egy masik munkat. valamit ami kozelebb van, es ahol szakszerubbek a kollegak.
viszotn azt kell mondjam, ez egy egeszen kecsegteto valtozas. eloszor is kb 30%-kal fog tobbet keresni, az o viziojaban fog tovabb fejlodni a klinika, illetve o lesz az aki megrostalhatja es felfrissitheti a munkaerot. szerintem remek munkat fog vegezni, ebben nincs ketsege senkinek. foleg hogy a klinika tulaja kerte, ezt a valtozast.

az oda-vissza ut viszont mindig is problemas volt, foleg hogy ha buszozni kell, akkor ket es fel orat tolt C a zotykolodessel. ez most kifejezetten azert bajos, mert kb negy honapja volt egy autobalesete, amiben ugyan semmi komoly baja nem lett de a nyaka, hata, neha pedig egyenest mindene faj meg tole. az anyjanak az autojat vezette, a (legkevesbe sem) draga anyosommal az anyos ulesben, mikor behajtott elejuk egy kisteherauto anelkul hogy eszrevette volna oket.
C anyja azota is traumanaban van (estenkent arrol remalmodik hogy mi tortenhetett volna veluk), C pedig mivel a munkahelyen vannak masszoros es akupunktura szolgaltatok, ott tudja helyben kezeltetni magat. mindenesetre a buszozas rendre visszevesz a javulasbol, ugyanis a portlandi buszok minden egyes bokornal megallnak, a szekek meg rohadtul kemenyek es kenyelmetlenek.

szoval az utolso johir ami ebbe a sorba illeszkedik nem mas, mint hogy C anyja elkoltozik a kornyekrol es vesz maganak egy uj autot. a regit megjavitatta, feltuningolta es ha minden igaz, akkor par napon belul nekunk adja. hiszem ha latom persze, mivel mar ket eve ezt igergette folyamatosan. most hogy viszont koltozik, itt a remek alkalom hogy vegre valahara valamivel megsegitse a lanyat. eddig ugyanis carpool-oltak, azaz kozosen utaztak munkaba reggelente, illetve neha haza is. ezzel most ez megszunne, de ha mar egyszer amugy is uj autot akart venni maganak evek ota, az alkalom tokeletes, hogy a dieslehajtasu volkswagen jettajat lepasszlja nekunk.

szoval minden szep es jo.

nem irok, pedig lenne

mirol. sajnos nincsen idom. a teljes allas mellett negy kurzust csinalok a courseran, illetve a lakas is felemas allapotban van meg. nincs befejezve az atalakitas, hianyzik a festes, a kiegeszito padlozas, illetve van nehany elektromos vezetek ami csak ugy log a levegoben (mivel eddig a falban volt, az viszont mar nincsen, de hat a villanykapcsolora ami ugy mellmagassagban lengedez, azert megis csak szuksegunk van). viszont a kovetkezo hetvegen atjon az egyik szomszed (Brooks) es a segitsegevel megoldjuk a villanyvezetekek problemajat, aztan pedig johet a tobbi. addig meg hat, igy nezunk ki:

amugy meg este nyolc utan erek haza, es ilyenkor mar nem vagyok nagyon kaphato masra, mint a vacsora, egy uveg bor, meg egy sopranos epizod vagy ketto. ez az utobbi honapokban elegge jo kombonak bizonyult, de lassan a vegere erunk a sorozatnak.

reggel meg munka elott valamelyik kurzust probalom tolni, amennyire az megy ilyenkor. ezeket csinalom:
- gondold ujra. az argumentativ erveles technikai
- a modern vilag: 1760tol napjainkig
- bevezetes az adatbazisokba
- mikrookonomia alapelvek

a kedvencem ezek kozul a tortenelem kurzus, ami persze nem ad sokat a szakmai fejlodesemhez, de intellektualisan piszok izgalmas vegre egy atfogo kepek kapni a miert? mikor? hogyan? modern civilizacios kerdesekben. ennek koszonhetoen peldaul par nappal ezelott elolvastam a fuggetlensegi nyilatkozatot. (talaltam egy rojtolt papirra kezirasnak mimelt nyomtatasu verziot a munkahelyemen. igy nez ki, talan csak kicsit sargabb:

aztan az egyik delutan amikor a kasszanal ultem es neha volt par percem unatkozni, akkor elolvastam az egeszet. nagyon meglepett, hogy a modern vilag legszimbolikusabb dokumentumanak kb 80% egy az egybe azt sujkolja, hogy mekkora szemetlada az britt kiraly. talan arra gondoltam, hogy filozofikusabb szoveg lesz ez, de vegul nem volt nehez belatni, hogy ez igy teljesen legitim, es mashogy nem is lehetne. mindenesetre vicces egy delutan volt ez (ket vevo kozott bogaraszni az apro betuket).

most abbahagyom es megyek valoszinusegszamitas elmeletet tanulni.

vettunk egy uj fenykepezogepet.

amikor az anyja racsapott and-

ers kezere, nem is tudtam mit gondoljak.

mult vasarnap c rokonai jottek hozzank latogatoba, lavonne, a nala 13 evvel fiatalabb es komoly karrierprogramozo ferje, illetve a ket gyerekuk.az egyik par honapos, a masik ket es fel eves. anders. a reszletekbe nem akarok belemenni, inkabb csak ezt emelnem ki.

mivel meg nincsenek befejezve a munkalatok a hazban, nehany elektromos vezetek szbadon leng a levegoben (azok, amelyek korabban azokban a falakban futottak, mik mara teljesen eltuntek) es anders elkezdett jatszani veluk. raszoltunk ketszer is hogy azt nem szabad, de harmadjara is elkezdte piszkalni. hat ekkor fogta meg es csapott ra a kezere lavonne. szerintem egesz erosen, ketszer is.

en sok gyerek kozeleben voltam az elmult ket evben, lenyegeben itt fiatal csaladok vesznek korbe minket az utcankban, st johnsban, a munkahelyemen is, stb. eddig fel sem, hogy nem emelnek kezet a gyerekukre. meg utolso utani megoldaskent sem tartom elkepzelhetonek ezekrol az emberektol a fizikai fenyitest.
nem is igazan jutottam szohoz, amikor ezt lattam. teljesen elfelejtettem, hogy ez egy bevalt nevelesi modszer. kesobb beszeltem errol Cvel aki mondta, hogy a keresztenyeknel ez teljesen elfogadott modszer. nem tudtam erre mit mondani, kerdezni, de az biztos hogy abbol amit eddig lattam, ez teljesen igaz.

2012

nem volt a legkonnyebb ev. tegnap ejjel azert elbucsuztattuk, meg ha nem is valami tulzottan felspanolt allapotban. egyre kevesbe erdekel az ido mulasahoz kotott szimbolikus jelentosegu napok jovese, menese. semmi kulonoset nem ereztem tegnap, talan csak annyit hogy most mar (12:15-kor) haza kell menni, mert a) tobb whiskey nem fogok elbirni, b) meg kell hallgatnom a magyar himnuszt otthon. errol jut eszembe, most mar nagyon is szuksegem lenne egy himnusz es szozat hanglemezre.
ami megis maradando emlek lesz a tegnap esterol az az, hogy Sarah es Brian lakasan, (akik a harom Anna Bananas kocsmat mukodtetik itt Portlandban) az also szinten remekul mulattuk az idot kettejuk 13 eves fiaval, Dylannel. a kertben hideg volt, a konyhaban sok volt az ismeretlen, az alagsorban viszont van egy bar, ami mogott Dylan pultozott, amikor a buliban jelenlevo ket masik gyerek (Emme es egy baratnoje) engedte ot. mi kislanyos zavarunkban lementunk oda korulnezni Cvel, beultunk a pult ele, es Dylan azonnal elkezdett mixelni egy Lemon Twist Martini-t nem kis meglepetesunkre. aztan elkezdtunk dumalni es kiderult hogy mar 7 eves kora ota kever italokat. elegge szurrealis kis este lett belole, foleg hogy 10 percen belul mar a masodik vilaghaborurol beszelgettunk. nagy arc ez a Dylan!

no de lassuk mit is hozott ez az ev nekunk.

a legstresszesebb este:
marcius 13. (nem aludtunk otthon)