Friday, October 17, 2014
Thursday, October 9, 2014
christyanne 38 en 33
eves vagyok. ennyi ev lesz koztunk es lanyunk kozott. egy olyan csaladbol erkezve, ahol mindossze huszonegynehany evvel idosebbek a szuleim, ez furcsa volt eloszor. foleg az hogy anyja es lanya kozott majdnem negyven ev a korkulonbseg.
amikor fejtegettem ezt eloszor arra gondoltam, hogy mas vilag volt az. sokkal kisebb volt az emberek eletenek a tere. a foldrajzi mozgasszabadsag (freedom of movement) illetve a tarsadalmi mobilitas (social mobility) effektive nem letezo fogalmak voltak. beleszuletni es benne elni. gondolom, voltak akik kitortek a sajat kategoriajukbol, de nem ez volt a jellemzo a magyar gulyas-kommunizmusban.
ennek a ket, mostanra alapvetonek hato, jognak a hianya szerintem nagyon is korbehatarolta azt, hogy mit kezdhet az ember az eletvel. gyerekkor, suli, munka, hazassag, gyerek, hazepites aztan munka amig ki nem purcanunk. magyarorszag kicsi hely, nem sokszor koltoznek az emberek az eletuk folyaman. azaz az ujrazas, az elorol kezdes is ismeretlen fogalom volt ebben a pre-rendszervaltas, pre-EU idoszakban.
most mas a helyzet. mehetunk ahova akarunk (jobbara), illetve ugy kezdunk uj eletet ahogy tudunk. sokaig ezekkel takargattam magam, amikor noszogattak, hogy miert nincs meg csalad. "hat mert meg nem talaltam meg a helyem, es amig az nincs meg, addig felelotlenseg gyereket vallani."
akarmennyire is jogos es eros az erv, suket fulekre talal csak egy olyan kozossegben, ahol mindenki tudja a helyet.
en ellenben utaztam, eltem itt, ott, kozel, messze, most pedig kifejezetten messze. nyilvan nem volt lehetseges a helykereses kozben gyereket vallalni, foleg hogy ahhoz mi, Christyanne es en, teljesen biztosak akartunk lenni egymasban. ehhez meg evek kellenek.
most viszont ezeket a teorizalo, magasroptu ervelesek felreteszem.
most, hogy szulo vagyok, es tudom milyen felelosseget jelent ez, el sem tudom kepzelni hogy a huszas eveimben tortent volna ez meg. azt gondolom, hogy akkor meg magam is gyerek voltam.
ha ugy mint a szuleimnek, alig tobb mint husz evesen szuletett volna gyerekem, gozom sincs mihez kezdtem volna. gondolom nekik sem volt igazan, akarcsak a legtobb ismerosuknek, baratjuknak. menet kozben fejtettek meg mit jelent szulonek lenni. nyilvan ebben nagy segitseg volt az, hogy a nagyszulok keznel voltak es, amig a Szent Istvan utcai hazunkat fel nem huztak, addig a kesztolci mamanal es papanal laktunk.
emellett volt nekik ket totalisan meghatarozo tenyezo az elso evekre. apumnak a masfel ev katonasag (azaz az en elso evem kb.), meg anyumnak a gyes, ketszer egymas utan, ami gondolom negy-ot evre nyult ki.
(egyebkent itt van a gyes wiki bejegyzese, amibol ki is ideznem a kedvenc reszemet:
"A gyest 1967-ben vezették be, a munkaerő-felesleg problémájának kezelése és az alacsony demográfiai mutatók miatt." -sokatmondo.)
Eszmével a kezemben elegge egyertelmu, hogy ennel nagyobb szemelyes kihivas es felelosseg nincsen. ember legyen a talpan, aki erzelmileg keszen all arra hogy a huszas eveiben gyereket vallaljon. azok a bizonytalan evek szerintem. es amikor az ember meg bizonytalan magaban, utkeresesben van, arra a gyerekvallalas nem megoldas.
persze ezek nem abszolutomok, nyilvan van, aki huszevesen borzasztoan erett es olyan is van aki negyvenot evesen is gyerek marad, az ilyen felelosseget viselni keptelen.
ma mar nem banom egyaltalan, hogy ilyen sok ev lesz Eszmé es kozottunk. sot, ahogy ebbol kitunik, kevesebbel elkepzelni sem tudom. mindezeket nem kritikakent irom a fiatal szulok fele, errol ne essek felreertes. nem ketelkedem benne, hogy mindenki a legjobbat hozza ki magabol akkor amikor erre szukseg van.
amikor fejtegettem ezt eloszor arra gondoltam, hogy mas vilag volt az. sokkal kisebb volt az emberek eletenek a tere. a foldrajzi mozgasszabadsag (freedom of movement) illetve a tarsadalmi mobilitas (social mobility) effektive nem letezo fogalmak voltak. beleszuletni es benne elni. gondolom, voltak akik kitortek a sajat kategoriajukbol, de nem ez volt a jellemzo a magyar gulyas-kommunizmusban.
ennek a ket, mostanra alapvetonek hato, jognak a hianya szerintem nagyon is korbehatarolta azt, hogy mit kezdhet az ember az eletvel. gyerekkor, suli, munka, hazassag, gyerek, hazepites aztan munka amig ki nem purcanunk. magyarorszag kicsi hely, nem sokszor koltoznek az emberek az eletuk folyaman. azaz az ujrazas, az elorol kezdes is ismeretlen fogalom volt ebben a pre-rendszervaltas, pre-EU idoszakban.
most mas a helyzet. mehetunk ahova akarunk (jobbara), illetve ugy kezdunk uj eletet ahogy tudunk. sokaig ezekkel takargattam magam, amikor noszogattak, hogy miert nincs meg csalad. "hat mert meg nem talaltam meg a helyem, es amig az nincs meg, addig felelotlenseg gyereket vallani."
akarmennyire is jogos es eros az erv, suket fulekre talal csak egy olyan kozossegben, ahol mindenki tudja a helyet.
en ellenben utaztam, eltem itt, ott, kozel, messze, most pedig kifejezetten messze. nyilvan nem volt lehetseges a helykereses kozben gyereket vallalni, foleg hogy ahhoz mi, Christyanne es en, teljesen biztosak akartunk lenni egymasban. ehhez meg evek kellenek.
most viszont ezeket a teorizalo, magasroptu ervelesek felreteszem.
most, hogy szulo vagyok, es tudom milyen felelosseget jelent ez, el sem tudom kepzelni hogy a huszas eveimben tortent volna ez meg. azt gondolom, hogy akkor meg magam is gyerek voltam.
ha ugy mint a szuleimnek, alig tobb mint husz evesen szuletett volna gyerekem, gozom sincs mihez kezdtem volna. gondolom nekik sem volt igazan, akarcsak a legtobb ismerosuknek, baratjuknak. menet kozben fejtettek meg mit jelent szulonek lenni. nyilvan ebben nagy segitseg volt az, hogy a nagyszulok keznel voltak es, amig a Szent Istvan utcai hazunkat fel nem huztak, addig a kesztolci mamanal es papanal laktunk.
emellett volt nekik ket totalisan meghatarozo tenyezo az elso evekre. apumnak a masfel ev katonasag (azaz az en elso evem kb.), meg anyumnak a gyes, ketszer egymas utan, ami gondolom negy-ot evre nyult ki.
(egyebkent itt van a gyes wiki bejegyzese, amibol ki is ideznem a kedvenc reszemet:
"A gyest 1967-ben vezették be, a munkaerő-felesleg problémájának kezelése és az alacsony demográfiai mutatók miatt." -sokatmondo.)
Eszmével a kezemben elegge egyertelmu, hogy ennel nagyobb szemelyes kihivas es felelosseg nincsen. ember legyen a talpan, aki erzelmileg keszen all arra hogy a huszas eveiben gyereket vallaljon. azok a bizonytalan evek szerintem. es amikor az ember meg bizonytalan magaban, utkeresesben van, arra a gyerekvallalas nem megoldas.
persze ezek nem abszolutomok, nyilvan van, aki huszevesen borzasztoan erett es olyan is van aki negyvenot evesen is gyerek marad, az ilyen felelosseget viselni keptelen.
ma mar nem banom egyaltalan, hogy ilyen sok ev lesz Eszmé es kozottunk. sot, ahogy ebbol kitunik, kevesebbel elkepzelni sem tudom. mindezeket nem kritikakent irom a fiatal szulok fele, errol ne essek felreertes. nem ketelkedem benne, hogy mindenki a legjobbat hozza ki magabol akkor amikor erre szukseg van.
az elso masfel honap
elegge suru volt, de mar el is telt. Christyanne visszallt munkaba.
igaz, csak nagyon reszmunkaidos beosztasban, de azert nagy hataratlepes
ez. vege a gyesnek (kac-kac... gyes...)
az utobbi hetekben sok minden megfordult a fejemben, amit itt meg akartam irni. most kicsit osszetomoritve, par pontba szedve megirom, mielott ez a nap is elszalad.
az utobbi hetekben sok minden megfordult a fejemben, amit itt meg akartam irni. most kicsit osszetomoritve, par pontba szedve megirom, mielott ez a nap is elszalad.
Sunday, September 21, 2014
2014 szeptember 21-en
nevetett fel eloszor igazabol Eszmé. ketszer is.
Arisztotelesz meg volt gyozodve rola, hogy a nevetes az, ami kulonvalasztja az embert az allatoktol, az amire csak mi vagyunk kepesek. ezt mostanra cafoltak a tudosok, ahogy az alabbi RadioLab epizoban is szo van errol. az egerek is a csimpanzok is szeretnek nevetgelni. mindenesetre Ariszotetlesz ertelmezeseben az elso nevetes az a pillanat, amikor a lelek bekoltozik az emberbe. es ennek az elet negyvenedik napjan kell tortennie.
es lass csodat, Eszmé a negyvenedik napon kezdett el nevetni.
Arisztotelesz meg volt gyozodve rola, hogy a nevetes az, ami kulonvalasztja az embert az allatoktol, az amire csak mi vagyunk kepesek. ezt mostanra cafoltak a tudosok, ahogy az alabbi RadioLab epizoban is szo van errol. az egerek is a csimpanzok is szeretnek nevetgelni. mindenesetre Ariszotetlesz ertelmezeseben az elso nevetes az a pillanat, amikor a lelek bekoltozik az emberbe. es ennek az elet negyvenedik napjan kell tortennie.
es lass csodat, Eszmé a negyvenedik napon kezdett el nevetni.
Tuesday, September 16, 2014
Saturday, September 13, 2014
anyum oktober 13-an,
azaz pont egy honap mulva jon ki hozzank. hat hetet lesz itt, ami nagyon komoly segitseg lesz, foleg tekintettel arra, hogy Christyanne oktober elsejen all vissza munkaba. harom napot fog dolgozni egy heten, illetve egyet otthonrol. biztosan szuksegunk lesz meg egy par kezre ebben az atallasban.
amugy eleg szomoru, hogy csak ennyi ido jut arra, hogy ketten egyutt otthon legyenek. de vegulis igy is szerencsesek vagyunk, itt a legtobbeknek ennyi se jar, nem hogy fizetve. szoval nem panaszkodunk, csak, hat nehez ez.
ha valamelyikotok szeretne kuldeni valamit anyummal, akkor nyugodtan keressetek meg, akar rajtam keresztul is. en az ocean folotti postaban egyre kevesbe bizom mar.
amugy eleg szomoru, hogy csak ennyi ido jut arra, hogy ketten egyutt otthon legyenek. de vegulis igy is szerencsesek vagyunk, itt a legtobbeknek ennyi se jar, nem hogy fizetve. szoval nem panaszkodunk, csak, hat nehez ez.
ha valamelyikotok szeretne kuldeni valamit anyummal, akkor nyugodtan keressetek meg, akar rajtam keresztul is. en az ocean folotti postaban egyre kevesbe bizom mar.
Tuesday, September 2, 2014
kezdek magamra ismerni
eloszor azt vettuk eszre, hogy a haja ugyanolyan iranyokba novekszik, mint az enyem. a hosszu szempillak is adottak. a fuleink es a labaink szinte identikusak. van ket arcgodrocskeje is, ahogy nekem - Christyanne szerint ugyanolyan lesz mosolyunk. a bal labfejen a masodik labujja hosszabb mint a nagylabujja, akarcsak nalam.
ezen felul Eszmének kifejezetten gyors az anyagcsereje, azaz sokat eszik, es azonmod emeszti is. ugy tunik, o is meg fogja kapni, ahogy en is egesz eletemben, hogy "eszel -e rendesen? miert vagy ilyen sovany?"
...es a szemoldokunket is ugyanugy rancoljuk, mikozben felmerjuk a helyzetet.
valamiert Eszmével nem ez a helyzet, o mar most ripityara tudja torni a szivunket a konnyeivel.
Subscribe to:
Posts (Atom)